Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
totta meg, s 1549 őszén megkötötte a nyírbátori szerződést, amelyben János Zsigmond és Izabella nevében újból lemondott Erdélyről. Hogy saját helyzetét és Erdély közigazgatási visszaolvasztását az anyaországba hogyan gondolta el, a szerződés szövegéből világosan nem tűnik ki. Eszerint Erdélyt, mint kincstartó, ő fogja kormányozni. 1 ) Ekkor tehát még a kincstartói méltóságot tartotta a legalkalmasabbnak arra, hogy a középkori vajdaság örökébe lépjen. A vajdai címnek azonban sokkal nagyobb súlya volt, mint a kincstartóinak, úgyhogy, amikor 1551-ben sor került Erdély tényleges átadására, Ferdinánd a vajdaság felújítása mellett döntött. Sőt, középkori magyar elődeinek példáját még abban is követte, hogy Erdély élére két vajdát akart állítani: Fráter Györgyöt és Báthory Andrást. A rendek ezt a kettősséget — valószínűleg a Barát titkos helyeslésével — ellenezték, példákat hozva fel, hogy a vajdai tisztség megosztásából mindig bajok származtak. 2 ) Ferdinánd azután nem is ragaszkodott Báthory vajdaságához, hanem Fráter Györgyöt a vajdaságon kívül helytartójává és kincstartójává is kinevezte. 3 ) Arra azonban, hogy a Barát új hatáskörét kiépítse, már nem maradt ideje. Castaldo, akit Ferdinánd azért küldött Erdélybe, hogy seregével Fráter Györgyöt támogassa, gyanúsnak találta a Barát török politikáját, s az idegen környezetben fejét elvesztve, Erdély, sőt egész Magyarország e korbeli legnagyobb államférfiát megölette. Hogy halálával Ferdinánd és az egységes Magyarország gondolata mit veszített, az nemsokára megmutatkozott. Nem akadt utóda, aki művét, Erdély visszacsatolását, be tudta volna fejezni. Castaldo helytartósága. Erdély rendéi csodálatos egykedvűséggel tértek napirendre Fráter György halála fölött. A hatalom most Castaldo kezébe került, szolgálatukat a legnagyobb készséggel ajánlották fel korábbi uruk gyilkosának. Arra nem is gondoltak, hogy Ferdinándtól elszakadjanak, természetesnek találták, hogy új vajdát fog kinevezni. Addig is Castaldot helytartónak ismerték el és melléje mindegyik nemzetből 3—3 tanácsost rendeltek. A tanácsosok között szerepelt Mikola László is, Fráter György alhelytartója, az alhelytartóság tehát valószínűleg ekkor szűnt meg. Az új vajdára vonatkozólag csak azt kérték Ferdinándtól, hogy magyar embert nevezzen ki, akivel beszélni tudjanak. Ezáltal burkolt formában tiltakoztak Castaldo esetleges vajdasága ellen. Castaldo János helytartósága nem egészen világos. A rendek ugyanabban a törvénykönyvben hol helytartónak (locumtenens), hol hadparancsnoknak (generális) nevezték. 4 ) 0 maga hadi helytartónak (locumtenens bellicus) mondotta magát. 5 ) Ferdinánd pedig, már az új vajda kinevezése után, parancsnokló helytartónak (locumtenens generális) címezte. 6 ) Valószínű, hogy Fráter György halálától (1551. dec. 17.) az új vajda kinevezéséig (1552. ápr. 1.) a hadi feladatokon kívül a kormányzatiakat is intézte, az országgyűlés a külügyi tárgyalások vezetésére, egyes ispánok kicserélésére, bíráskodásra, sőt még adószedők kiküldésére is felhatalmazta. Az újonnan kinevezett vajda egy ideig betegsége miatt nem tudott Erdélybe bejönni, E. O. E. I. k. 250. 1. 2 ) E. O. E. I. k. 286. I. 3 ) E. O. E. I. k. 349. 1. *) E. O. E. I. k. 383—385., 390—391. 1. 5 ) E. O. E. I. k. 399. 1. e ) E. O. E. I. k. 404. 1.
