Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
ezalatt Castaldo kormányzott tovább. Minthogy magyarul nem tudott, az ország törvényeit és szokásait nem ismerte, az országgyűlés 1552-ben négytagú tanácsot rendelt melléje. 1 ) Annak azonban semmi nyoma, hogy ezt a tanácsot, akár a korábbi kilenc tagút, valaha is meghallgatta. Amikor az új vajda megjelent Erdélyben, a helytartói címet többé nem viselte, hanem hadihelyettesnek (rerum bellicarum vicegerens) címezte magát, olykor főkapitányként (capitaneus generális) is említették. 2 ) Szerepe ekkor már tisztán a katonai ügyekre korlátozódott. 1553 tavaszán távozott Erdélyből. Báthory András vajdasága. A katonai támaszától megfosztott új vajda, Báthory András, a korábbi helytartó, akit Ferdinánd még 1552. ápr. 1-én kinevezett, de aki betegsége miatt csak később foglalta el tisztségét, röviddel Castaldo távozása után felmentését kérte az uralkodótól. Bár működése csak egy-két hónapra korlátozódott, mégis tanulságos, mert betekintést nyújt Ferdinándnak Erdélyt illető terveibe. A kormányzói hatalomnak egy kézben való egyesítését Ferdinánd már Fráter Györgynél sem helyeselte, de a Baráttal kivételt kellett tennie. Báthory András kinevezésénél azonban már érvényesíthette eredeti elgondolását. A külügyi tárgyalásokat természetesen nem bízta a vajdára, ezt a kormányzati ágat közvetlenül a maga számára tartotta fenn. Kivette a vajdai hatáskörből azonkívül a pénzügyigazgatást is, aminek fontosságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy Fráter György olyan szívósan ragaszkodott a kincstartósághoz. Az új vajda feladatául Ferdinánd az igazságszolgáltatáson és közigazgatáson kívül a katonaságnak a főparancsnokkal megosztott vezetését szánta. Körülbelül tehát azt a szerepet, amit az anyaországban a nádor, illetve a helytartó töltött be. E párhuzam mellett szól, hogy Báthory András vajdát a birtokadományozás jogával is felruházta. Eddigi tudásunk szerint ezt a jogot a királyon kívül csak a nádorok és helytartók gyakorolhatták. A nádori és helytartói adományjog határa 32 jobbágytelek volt, a vajda csak 20 jobbágynál kevesebb népű birtokot adományozhatott. Az igazságszolgáltatás terén megmaradt mindama jogok birtokában, amelyeket a korábbi vajdák és székely ispánok — ugyanis ezt a címet is megkapta — élveztek. Közigazgatási feladatai közül az uralkodó különösen hangsúlyozta a katolikus vallás védelmét és a luteránus szekta kiirtását. A közrend biztosítására, megfelelő számú katonaság tartására kapott fizetést. Kétszáz lovas és száz gyalogos tartozott parancsnoksága alá, valamint azok az Erdélybe küldött királyi csapatok, amelyeket nem kimondottan Castaldo vezetésére bíztak. Castaldoval, valamint a temesi gróffal, Petrovics Péterrel egyetértésben tartozott működni, hasonlóképen a királyi jövedelmek kezelőivel, akiknek a szükséges fegyveres támogatást nyújtotta. A pénzügyigazgatásba azonban nem avatkozhatott, adót sem vethetett ki a lakosságra. Katonáinak parancsnokait, valamint a vajdai tisztviselőket saját maga választotta ki és fizette, ezek tehát familiárisai voltak. Pénzbeli járandóságán (évi 15.000 forint, valamint a 100 gyalogos zsoldja) kívül Újvár várát is megkapta összes jövedelmével együtt. Megbízatása egy évre szólott, ha a következő esztendőre vállalni nem akarta, három hónappal lejárta előtt nyilatkoznia kellett. 3 ) !) E. O. E. I. k. 409—410. 1. a ) E. O. E. I. k. 434—435. 1. • 3 ) Az utasítás szövegét 1. M. Tört. Tár. XIX. k. 5—8. 1.
