Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
rendelhesse és segítségét igénybe vehesse. Nyilvánvaló, hogy Fráter György nem szorult rá a rendek által választott tanácsosok támogatására, tehát ezt a kísérletet is a helytartó ellenőrzésére irányuló rendi próbálkozásnak tekinthetjük. A Barát hatalmának lényeges megerősödésére mutat, hogy a rendek óvatosan elkerülték az ellenőrzésnek még a látszatát is és szándékukat a szolgálatra készség semmiképen sem kifogásolható formájába öntötték. Hivatalnak ezt az újabb tanácsot, amelyet nem is mint helytartónak, hanem mint kincstartónak bocsátott az országgyűlés Fráter György rendelkezésére, még akkor sem tekinthetnők, ha kiderülne, hogy a tanácsosok szolgálatát a kincstartó igénybevette. Ennek azonban eddig még nem akadt nyoma. 1 ) Királynéi tanács Izabella mellett. Még ugyanabban az évben, 1548-ban a következő országgyűlés Izabella mellé is kijelölt egy tizenöttagú tanácsot, minden nemzetből 5—5 tanácsost. Ezeket azonban még csak meg se nevezte, úgyhogy nem valószínű, hogy ez a királynéi tanács valamilyen kérdésben véleményt adott vagy intézkedett volna. Az lehetséges, hogy Izabella is, meg Fráter György is meghallgatta olykor a rendek által ajánlott tanácsosokat, ezt azonban az országgyűlés végzése nélkül is megtették volna, aminthogy minden bizonnyal tanácskoztak olyan férfiakkal is, akik nem szerepeltek a rendek választottjai között. A későbbi évek fejedelmi tanácsának első formáját mindenesetre ezekben a Fráter György és Izabella rendelkezésére bocsátott rendi taná! csosokban kell látnunk. Már ez a kezdet is sejtteti: a rendek arra irányuló törekvése, hogy befolyásukat az uralkodóval szemben necsak az országgyűléseken, hanem hivatali úton is érvényesítsék, nem sok eredménnyel fog járni. Erdély urai hatalmukat, az alkotmányos formák tiszteletbentartásával is, mindenkor korlátlanabbul élvezték és gyakorolták, mint e kor magyar királyai. Etekintetben arra az alapra támaszkodhattak, amelyet mint helytartó, kincstartó és főbíró Fráter György vetett meg. Fráter György és I. Ferdinánd viszonya. A Barát hatalmát személyes tulajdonságain és a török gyanújának elaltatásán kívül főleg annak köszönhette, hogy nemcsak a gyermek János Zsigmond, hanem Ferdinánd nevében is kormányozott, akinek bizalmát az 1541 végén kötött gyalui egyezménnyel nyerte meg. Helytartói és kincstartói kinevezését, még mielőtt Erdélybe bevonult volna, Ferdinándtól is megkapta. A gyalui egyezményt a birodalrni felmentő sereg kudarca miatt nem lehetett végrehajtani, ez a körülmény azonban sem Fráter György szándékát, sem Ferdinánd bizalmát nem változtatta meg. Ferdinánd óvatosságának jelét kell azonban abban látnunk, hogy 1542-ben mind a helytartói, mind a kincstartói tisztségben egy-egy segítő társat rendelt a Barát mellé. Második helytartójának Báthory Andrást, Szabolcs és Szatmár főispánját, a keleti részek gazdag birtokosát nevezte ki, az erdeTyi királyi jövedelmek beszedője- és kezelőjeként (receptor et administrator proventuum et reddituum) pedig Bajony Benedeket bocsátotta Fráter György rendelkezésére. Bár már a kinevezéskor hangsúlyozta, hogy a jövedelmek kezelője a helytartók irányítása alatt áll, különösen pedig Fráter Györgynek tartozik engedelmességgel, a Barát mégis megsértődött. Ferdinánd jónak látta x ) E. O. E. I. k. 238—239. I. A 12 tanácsos neve itt található.
