Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
választása után vett fel, s amit az 1542 márciusában tartott újabb országgyűlés ismert el. Ő maga állítólag a kormányzói (gubernátor) címet szerette volna használni, de Izabella ehhez nem járult hozzá. 1 ) Kezdettől fogva János Zsigmond kincstárnoka (thesaurarius) volt, s mint ilyen rendelkezett az összes királyi jövedelmek felett. A kincstárnoki állás fontosságára mutat, hogy ezt a címet Fráter György a helytartói méltóság elnyerése után is viselte. Az 1544. augusztusában tartott tordai országgyűlés, amelyen a Partium követei is résztvettek, Izabella hozzájárulásával főbíróvá (iudex supremus, iudex generális) választotta a Barátot, aki ezt az állást is felvette címei közé. 2 ) Az erdélyi három nemzet már 1542-ben felruházta a főbírói címmel, de ő azt akkor még, minthogy a rendek a királyné beleegyezése nélkül cselekedtek, bölcs Önmérséklettel elhárította. Fráter György mint helytartó, kincstartó és főbíró. Az 1544-i országgyűlésen felmerült az a kérdés is, mi legyen Fráter György címe. Eldöntését azonban későbbre halasztották, s ő továbbra is a helytartói, kincstartói és főbírói hármas címet használta. A részletkutatás hivatott megállapítani, hogy tényleges hatalmának melyik része alapult a helytartói s melyik a két másik méltóságon. Az eddig ismert adatok arra mutatnak, hogy a külügyi tárgyalásokat mint helytartó vezette. 3 ) Hasonlóképen mint helytartó szervezte és irányította az országos felkelést és a három nemzet által kiállított, illetve adójából fogadott katonaságot. 4 ) A megüresedett birtokok adományozásának joga az özvegy királynét és a helytartót közösen illette meg, de nem volt határhoz kötve, mint a magyarországi helytartóké. 6 ) A közigazgatási természetű kormányfeladatok is a helytartó vállára nehezedtek. Ebben a korban ilyenek főleg a közrend biztosításával, a gonosztevők üldözésével és büntetésével kapcsolatban merültek fel. 6 ) A helytartói hatáskörnek ez a része már határos volt a bíróival, sőt bizonyos fokig egybeolvadt azzal. Nem hiszem, hogy Fráter Györgyöt az 1544-i országgyűlés azért ruházta fel a főbírói címmel és hatalommal, mert mint helytartó ezzel nem rendelkezett. Az adatok nem is erre mutatnak. Az 1549 decemberében tartott országgyűlés végzéseiből kitűnik, hogy a fellebbezett perekben, akárcsak Magyarországon, a helytartó, vagy távollétében az alhelytartó ítélkezett. 7 ) A főbírói cím és hatalom lényegét megértjük, ha figyelembe vesszük, hogy az 1544-i országgyűlésen a Partium követei is jelen voltak. A magyarországi részek rendéi a maguk kormányzását már 1543-ban Fráter Györgyre bízták, 8 ) akinek a következő évben a főbírói címet ís megszavazták, valószínűleg azért, hogy ezáltal bírói hatáskörének Magyarországra is kiterjedő illetékességét kifejezésre juttassák. A magyarországi pörökben Fráter György csakugyan mint főbíró ítélkezett, mégpedig nemcsak a Részekből, hanem a Felvidékről fellebbezett ügyekben is. 9 ) A főbírói címet x ) Ezt Verancsics Antal állítja. E. O. E. I. k. 123. 1. 2 ) E. O. E. I. k. 188. 1. 3 ) A helytartó tudomása nélkül külföldre követeket vagy leveleket senki sem küldhetett. E. O. E. I. 217. 1. *) E. O. E. I. k. 218. I. 6 ) E. O. E. I. k. 220. 1. •) E. O. E. I. k. 218—219. 1. 7 ) E. O. E. I. k. 296. I. 8 ) E. 0. E. I. k. 107. 1. 9 ) E. O. E. I. k. 199. I.
