Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
rájuk bízta az esetleges országos felkelés vezetését, a várak ellenőrzését, a székelyek által állított katonaság parancsnokságát, a magyarokra és szászokra kivetett hadiadó kezelését, az azon fogadott katonák vezérletét. A bérbeadottakat véve csak ki, az összes királyi jövedelmeket a kapitányok kezéhez kellett beszolgáltatni, tehát a központi pénzügyigazgatás is a kapitányi hatáskörhöz tartozott. Az igazságszolgáltatás és a szűkebb értelemben vett közigazgatás terén a teljes vajdai joghatóságot gyakorolhatták. 1 ) A két kapitány közül Majláth volt a tehetségesebb és a nagyratörőbb. A királynénak csak színleg hódolt, céljai magasabbak voltak, független erdélyi fejedelemségre törekedett. Amikor az erdélyi rendek ettől a tervtől húzódoztak, Ferdinánd embereivel kezdett tárgyalni. Balassa, amikor észrevette, hogy Majláth mire törekszik, szembefordult vele és átallott Fráter Györgyék kapitánya, Bornemisza mellé. A kapitányok kormányzásának idejét cselszövések, tárgyalások és véres dúlások jellemzik. Különösen Balassa nevéhez fűződik sok panasz, aki egyik félhez sem csatlakozott őszintén, nádszálként hajladozott jobbra-balra, csak akkor nem habozott, amikor rabolni lehetett. János Zsigmond pártja, Ferdinánd erőtlenségét tapasztalván, egyre erősödött Erdélyben. Ez a körülmény arra bírta Majláthot, hogy 1541 elején a tordai országgyűlésen kiegyezzék Fráter Györgyék kapitányával. A kiegyezés eredményeképen a jövedelmi forrásokat megosztották egymás között, a kapitányi hatáskör egyéb részeinek tisztázására azonban nem tértek ki. 2 ) Balassát azután egyesült erővel kiverték Erdélyből. Majláth röviddel ezután ismét Ferdinánd embereivel kezdett alkudozni, hogy utóbb újból kiegyezzék János Zsigmond híveivel. Kétszínű politikájának a török vetett véget, 1541 közepén csellel elfogatta és Isztambulba vitette. Közben Buda is török kézre került és Izabella udvara Lippára érkezett. A kapitányok zavaros korszakának Fráter György megjelenése vetett végett. Á hatalomra kapott Bornemisza megpróbálta ugyan, hogy helyzetét mentse, de hasztalan. Minthogy a török Fráter Györgyöt ismerte el János Zsigmond helytartójának, az 1542 januárjában tartott országgyűlés a Barátot Erdély főkapitányává választotta meg. 3 ) Fráter György-kormánya 1542—1551. A kapitányi méltóság tekintélyét elődei annyira aláásták, hogy Fráter György ezzel a címmel nem elégedhetett meg. Míg egyfelől a kudarcokon nem csüggedve Magyarország egységének helyreállításán fáradozott, másfelől Erdélyben erős központi kormányt teremtett, a fejedelmi hatalom alapjait ő vetette meg. János Zsigmondnak, mint magyar királynak és Izabellának, mint a gyermek király gyámjának névleges főhatósága alatt a gyakorlatban korlátlan hatalommal kormányozott. Az alkotmányos kereteket azonban mindenkor tiszteletben tartotta. A hatalmat nem önkényesen gyakorolta, hanem uralkodói kinevezés vagy országgyűlési választás révén. Az államélet különböző ágainak vezető tisztségeit egymás után elnyervén, a külügyi, hadügyi, pénzügyi, igazságszolgáltatási és közigazgatási kormányzat szálai mind az ő kezében futottak össze. Ezt az összetett hatalmat a helytartói (locumtenens) cím fedte, amelyet közvetlenül főkapitánnyá !) E. O. E. I. k. 40-42. 1. 8 ) E. O. E. I. k. 64—66. 1. 8 ) E. O. E. I. k. 78. 1.
