Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
sáról, amelyeknek művelését valamilyen okból abbahagyták. A pénztárnoknak minden év végén pontos és részletes leltárt kellett készítenie a selmeci kamara összes bányáinak és üzemeinek helyzetéről. Az 1601 -i utasításból tudjuk meg, hogy a selmeci pénztárnokok, s valószínűleg XVI. századi alkamaragrófi elődeik is, a körmöci alkamaragrófokhoz hasonlóan, a kamarai igazságszolgáltatás terén alsófokú bírói joghatóságot gyakoroltak. Az utasítás nem szabályozta pontosan a selmeci pénztárnok törvénykezési illetékességét, csupán annyit mondott, hogy azokat az ügyeket, amelyeknek eldöntésére a selmeci kamara tisztviselői közül választott bírótársakkal nem érzi magát hivatottnak, terjessze fel a főkamaragróf vagy a zólyomi kapitány elé. A bányavárosi főkapitány fegyveres támogatását szükség esetére Körmöchöz hasonlóan Selmecnek is megígérte, egyben felhatalmazta a pénztárnokot, hogy veszély idején a kamara összes hivatalnokaival katonailag is rendelkezhessék, A fegyelmezett és rendszeres hivatali életre egyebekben is nagy súlyt helyezett az utasítás. A hivatalos munkaidő itt is reggel 6-tól 10-ig, délután pedig 1-től 5-ig tartott. A pénztárnok vagy az ellenőr engedélye nélkül senki sem maradhatott távol, 3 napnál hosszabb időre pedig már csak az alsóausztriai kamara adhatott távozási engedélyt. 1 ) A selmeci pénztárnoki hivatal XVII. századi fejlődését nem kevésbbé sűrű homály fedi, mint amilyen a XVI. századi kamaragrófságot borítja. Nem mindegyik péztárnok felelt meg a beléje helyezett bizalomnak. 1611-ben pl. Spölin József Jánosnak azért kellett távoznia, mert a pénztárt hűtlenül kezelte. 2 ) Wenger Mihály, amikor 1642-ben felfüggesztették, 3 évi számadással tartozott. 8 ) Nem lehetetlen, hogy ezek a hivatali zavarok eredményezték a XVII. század közepe táján a selmeci kamara önállóságának megszüntetését. Hogy erre mikor és miért került sor, egyelőre nem tudjuk pontosan. 4 ) Tény az, hogy 1650 táján rövid időre egyesítették a körmöci kamarával, ami azt jelentette, hogy a körmöci alkamaragróf egyben a selmeci pénztárnoki tisztséget is viselte, valamint, hogy a két kamara számadásait újra közös számvevő vizsgálta felül. Ez az intézkedés azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, úgyhogy III. Ferdinánd az udvari kamara, illetve Sonnau György udvari kamarai tanácsos, az alsómagyarországi bányavárosokba köldött királyi biztos javaslatára, hivatkozva arra, hogy a körmöci és selmeci kamarák igazgatása a köztük fennálló szoros kapcsolatok ellenére is lényegesen különbözik egymástól, 1656. máj. 10-én kelt rendeletével a selmeci kamara önállóságát visszaállította. 5 ) Az önállóságát 1656-ban visszanyert selmeci pénztárnoki hivatal további fejlődésére az az igen részletes utasítás derít világot, amelyet az udvari kamara I. Lipót nevében 1676. szept. 22-én a selmeci kamara valamennyi tisztviselője részére adott. A pénztárnok feladatai akkor is, miként 100 évvel korábban az alkamaragróf hatásköre, két részre oszlottak : a bánya-, kohó- és kamaraművek és üzemek igazgatására, valamint az összes művek és üzemek közös !) Az 1601-iki pénztárnoki utasítást I. Schmidt i. m. III. k. 348. skk. 1. Az 1605-iki és 1611-iki utasítások ugyanúgy rendelkeztek. U. o. III. k. 536. skk. I., IV. k. 196. skk. 1. a ) Pech i. m. II. k. 114. 1. ») U. o. II. k. 411. I. *) Pech Antal 1650-ig terjedő munkája nem említi, ami arra mutat, hogy a selmeci kamarát 1650 után rendelték a körmöci alá. 8 ) Selmeci pénztárnokká ekkor Gallus György korábbi számvevőt, számvevővé pedig Raittinger Kristóf korábbi ellenőrt nevezték ki. Schmidt i. m. V. k. 1—3. 1.
