Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
Kiadások. Főkapitány fizetése Alkapitány fizetése Kassai őrség fizetése Tizedbérlet Kamatfizetés Kamarai tisztviselők fizetése . Műszaki kiadások Különböző tisztviselők fizetése Postahivatalok fizetése Különböző kiadások Kamarai szükségletek Útiköltségek, napidíjak Műszaki személyzet fizetése .. Szendrői német őrség Deputatiók Koronapénz 3.296 « 80 3.295 « 20 3.159 « 40 2.180 « 05 3.058 « 80 4.848 « 14 3.110 « 33 8.730 « 94 « 1.814 « — « 1.800 « — « 3.500 forint — dénár 1.044 « — « 1.500 « — ,848 « 14 « 448 « 89 « .110 « 33 « 435 « — « 174 « 81% « Összesen 42.396 forint 36% dénár 1 ) A szepesi kamara mérlege tehát 13.590 fr. 33% dénár bevételi többletet mutatott fel. 2 ) A bevételek rovatában feltűnő a hadiadó hiánya, amit nem minden évre szavazott meg az országgyűlés. A kamarai jövedelemnek majdnem 90%-át a harmincadhivatalok, azaz a külkereskedelmi vámok szolgáltatták. A kiadások szinte kizárólag katonai és adminisztratív célokat szolgáltak. Az udvarba semmit sem küldött be a kamarai pénztár. Az 1670-es és 1680-as évek. A politikai események a XVII. században egyetlen más magyar hivatal életét nem befolyásolták annyira, mint a szepesi kamaráét. Területe a királyi Magyarországnak Erdéllyel és a török hódoltsággal határos részén feküdt, székhelyéért állandóan küzdöttek a magyar király és az erdélyi fejedelem seregei, mert akinek Kassa hódolt, annak kezében volt Felsőmagyarország kulcsa. Bocskay, Bethlen és a két Rákóczi György hatalmát nem kis mértékben erősítették a magyarországi Részek, a felsőtiszai hét vármegye jövedelmei. A vidék urai, földesurak és kapitányok, papok és városok, váltakozva hódoltak a bécsi királyi és az erdélyi fejedelmi udvarnak. Minden eshetőségre készen kellett állniok, mert sohasem tudhatták, mikor fordul a kocka, mikor cserélnek megint gazdát. Nem csodálhatjuk, hogy a Wesselényi-féle mozgalomnak ezen a területen akadt a legtöbb híve. Amikor azután az összeesküvés vérbefojtása után Magyarországot elözönlötte a német katonaság, a hűtlenségi pörökben egyik birtokot a másik után kobozták el a kincstár javára, a magyar kamarák elé is új feladatok tornyosultak. 1670-ben I. Lipót gr. Rottal János titkos tanácsos, mint igazgató (director) elnöklete alatt egy bizottságot küldött ki Felsőmagyarországra az országrész lecsillapítására, közigazgatási, kamarai és igazságszolgáltatási viszonyainak rendezésére (commissio in politicis, cameralibus et iudicialibus). Katonai részről gr. Spork János tábornokot, a kamara részéről pedig gr. Volkra Ottó Ferdinándot, az udvari kamara tanácsosát, a magyar kamara alelnökét és szepesi kamarai igazgatót bízta meg azzal, hogy Rottalnak minden tekintetben kezére járjanak. Már Rottal utasításának, amelyet a !) A naplóban 42349 fr. 31% dénár. •) A naplóban 13627 fr. 49 dénár
