Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig (Magyar Országos Levéltár kiadványai, III. Hatóság- és hivataltörténet 1. Budapest, 1946)
Bevezetés
Podbellány Mihály pénztárnok 1650-i számadása az igazgatóság szervezetét így tünteti fel: A levéltárat (archívum), azaz a régi szepesi kamara iratanyagát, továbbra is külön levéltárnok, Raisz János kezelte, a nikolsburgi béke rendelkezésének megfelelően. Magánosok részére, értve alattuk a rendeket és a rendi hatóságokat is, másolatokat az irattár is, meg a levéltár is, csak a király vagy a magyar kamara engedélyével adhatott ki. Az utasítás meghagyta a tanácsosoknak, hogy az irodát és a levéltárat gyakran látogassák meg és ellenőrizzék, vájjon rendben tartanak-e mindent. A gondosabb és pontosabb ügyintézés érdekében bevezették azt a gyakorlatot, hogy a tanácsosok, ha valamilyen adatra volt szükségük, írásban kértek a pénztárnoktól vagy a levéltárnoktól felvilágosítást, s jelentésüket azok is írásban tették meg. 2 ) Ezáltal védekeztek az ellen, hogy különböző alkalmakkor különböző szempontok befolyása alatt más és más véleményt mondjanak. Az írásbeliséget a pénztári utalványozásnál is szigorúan megtartották. Ha a tanácsosok királyi rendeletre vagy magyar kamarai meghagyásra utalványoztak valamilyen összeget, az utalványt olykor az eredeti, de inkább a lemásolt rendelet vagy meghagyás hátlapjára vezették, hogy így a pénztárnok számadásához egyben ezeket is csatolhassa. Rakoviczky azt is ajánlotta, hogy a nagyobb biztonság kedvéért külön könyvbe is lemásolják őket, amint az a magyar kamaránál szokásban volt. Az igazgatóság főfeladata, a pénztár kezelésén kívül, továbbra is a kamarai alsóbb hivatalok és tisztviselők ellenőrzése maradt. Nagyobb önállósággal ezen a téren Rakoviczky sem ruházta fel. A kinevezés és elbocsátás jogát a magyar kamara ezután is a maga számára tartotta fenn. A tanácsosok tényleges befolyását mégsem kicsinyelhetjük le, mert az állások megüresedésekor nemcsak az ideiglenes helyettesítésről gondoskodtak, hanem a kinevezésre alkalmas egyéneket is előterjesztették. Érdekes Rakoviczky utasításának az a pontja, amely megkívánja, hogy a kamarai tisztviselők feddhetetlen életet éljenek és mocsoktalan hírnek örvendjenek. Felhatalmazta a tanácsosokat, hogy ellenkező esetben azonnal értesítsék a magyar kamarát, s a továbbiakban annak döntése szerint járjanak el. Ismételten figyelmükbe ajánlotta, hogy minden hivatalnok utasítást kapjon, s kötelezvényt (litterae reversales) állítson ki arról, hogy az esetleges károkért felelősséget vállal. Ezeknek a kötelezvényeknek másodpéldányait az igazgatóság Pozsonyba küldte. Arról, hogy pénzbeli óvadékot is kívántak volna, az utasítás hallgat. A számadások felülvizsgálásában az igazgatóság továbbra is közvetítő szerepet játszott. Átvette a harmincadosok és a többi hivatalnok számadásait, mégpedig Rakoviczky utasítása értelmében 2 példányban. Az egyiket Pozsonyba küldte, a másikat irattárában őrizte, hogy szükség esetén azonnal felvilágosítást adhasson. Munkája ezen a területen nem korlátozódott a puszta 2 ) Az utasítás számvevőt is említ, bár ebben az időben az igazgatóságnak nem volt külön számvevője. 2 tanácsos 1 levéltári őr 1 pénztárnok 1 levéltári segédőr 1 titkár 1 segédtitkár 1 jegyző (irnok) 1 kapus 1 ) *) U. o.
