Jakó Zsigmond - Hegyi Géza - W. Kovács András: Erdélyi Okmánytár. Oklevelek, levelek és más írásos emlékek Erdély történetéhez V. 1373–1389 - A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárának Kiadványai II. Forráskiadványok 60. (Budapest, 2021)
OKLEVÉLKIVONATOK (1–1044. sz.)
42 1373. február 1.–február 6. filium Ladislai de Zorwad, ad octavas festi beati Georgii martiris, prorogatoria. — Uo., egykorú rájegyzés: Pro a(ctore) personaliter (?), i(n causam atractus) similiter, ad <octavas> Mychaelis [október 6.], propter absentiam baronum. (H. G.) Eredeti, papíron, zárópecsét töredékével, Gyulay cs lt (DF 274384). 5. 1373. február 1. (in Visegrad, XX. d. oct. Epiph. Dom.) Zwdar Péter comes országbíró bizonyítja, hogy abban a perben, melyet Bathor-i Bereck fia: János fia: László indított Horuath-i Gergely fia: János és testvére: László ellen Mátyás fia: néhai Miklós Horuathy/Horuath nevű, [I.] Lajos király által magvaszakadt ember jószágaként [a felperesnek adományozott] birtoka miatt, Gergely fia: János a maga védelmében bemutatta [I.] Károly király 1340. május 24-i pátens oklevelét (CDTrans III. 17. sz.), és ez alapján az országbíró az említett birtokot örökjogon Gergely fia: Lászlónak és utódainak ítélte. Tartalmi ái Garai Miklós nádor 1422. november 24-i oklevelében, mely 1873-ban Gyurits Antal tulajdonában volt, de további sorsa, esetleges őrzési helye ismeretlen. A leírás szerint privilegiális alakban volt kiállítva. Közlés: HOkm V. 214–215. Regeszta: ZsOkl IX. 1185. sz. 6. 1373. február 1. (in Wissegrad, XX. d. oct. Epiph. Dom.) István erdélyi vajda és Zolnuk-i ispán jóváhagyólag, privilegiális alakban átírja János volt erdélyi alvajda 1372. március 17-i (CDTrans IV. 975. sz.) és a Kulusmonostora-i konvent 1372. augusztus 12-i pátens oklevelét (CDTrans IV. 1024. sz.), melyeket a főpapokkal, bárókkal és nemesekkel együtt január 13-án (in oct. Epiph. Dom.) tartott ítélőszékén Wyfalw-i Christian fia: Nikolaus mutatott be Pokafalua birtok felébe való ellentmondás nélküli beiktatásáról. Ái I. Lajos király 1373. február 6-i oklevelében (7. sz.), Kemény József gyűjteménye (DF 253562). A leírás szerint privilegiális alakban volt kiállítva. Közlés: Ub II. 397–398. — DocRomHist C, XIV. 326–327 (román fordításban is). Regeszta: EMOkl 152. sz. 7. 1373. február 6. (VIII. Id. Februarii, an. XXXIII.[!]) [I.] Lajos király új, kettős függőpecsétje alatt jóváhagyólag átírja István erdélyi vajdának és Zolnuk-i ispánnak a Fehér vármegyei (in cttu Albensi) Pokafalua birtokkal kapcsolatos 1373. február 1-jei privilégiumát (6. sz.), melyet Wyfalw-i Christian fia: Nikolaus mutatott be előtte. — Az oklevél Bálint magister, esztergomi (Strigoniensis) olvasókanonok, egyházjogi doktor, királyi alkancellár keze által kelt. — Méltóságsor: Tamás esztergomi, István frater kalocsai (Collocensis), Vgulin Spalato-i és Illés raguzai (Wagusiensis [!]) érsek; Mihály egri (Agriensis), Demeter erdélyi, István Zagrab-i, Vilmos pécsi (Quinqueecclesiensis), Kálmán győri (Jauriensis), László Wesprim-i, János Vach-i, Domokos Chanad-i, Péter boszniai (Boznensis), Domokos frater Nitria-i, István szerémi (Syrimiensis), Miklós knini (Theleniensis), Demeter Nona-i, Miklós traui (Trauguriensis), István lesinai (Farensis), Máté sebenicói (Sybiniensis), Mihály Scardyna-i, Jakab makarskai (Makarensis) és Portiua zenggi (Seniensis) püspök, a Warad-i és a Corbauia-i püspöki szék betöltetlen; István [ɔ: Imre] nádor, István erdélyi vajda, Péter országbíró, János tárnokmester, Károly durazzói (Duratii) herceg, Dalmácia és Horvátország (Croatie) bánja, Miklós Machow-i bán, Zeech-i
