C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)

1427

470 1427. december 5. 1234 Dec. 5. (3. die f. IV. p. Andree) Az egri káptalan Zs.-hoz. Tudja meg, hogy György szepesi prépost és a káptalan részére szóló éves megbízása értelmében az abban megnevezett királyi emberrel, Abon-i Jánossal kiküldték tanúbizony­ságukat, Jakab karbeli klerikust, akik visszatérve elmondták, hogy ők András­­nap utáni szerdán (dec. 3.) kimentek Zemplén megyébe, ahol mindenkitől, aki­től kell és illik, nyíltan és titkon vizsgálódva megtudták az igazságot: Wyfalu-i János fia: László meg fia: Jakab, Vilmos fiai: János, Detre, Mihály és László, Miklós fia: Miklós ebben az évben a prépost és a káptalan Lyskaolazy birtoká­nak határain belül fekvő eresztvény és használati erdeit kivágták, a rétjüket lekaszálták potentia mediante a panaszosok nagy kárára. Papíron, zárópecsét darabjaival. Szepesi prépostság mit. 224. (DF 264342.) 1235 Dec. 5. (3. die f. IV. p. Andree) Az egri káptalan Zs.-hoz. Tudja meg, hogy György szepesi prépost és a káptalan részére szóló éves megbízása értelmében az abban megnevezett királyi emberrel, Abon-i Jánossal kiküldték tanúbizony­ságukat, Jakab karbeli klerikust, akik visszatérve elmondták, hogy ők András­­nap utáni szerdán (dec. 3.) kimentek Zemplén megyébe, ahol mindenkitől, aki­től kell és illik, nyíltan és titkon vizsgálódva megtudták az igazságot: Horvath (dictus) György Benev-i officiális, ura, Ezdege-i Pál bán (magn.) utasítására és parancsára mindenszentek ünnepe (nov. 1.) táján a prépost és a káptalan Lyska birtokán lakó két jobbágyát: Antalt és Bálintot a mondott birtok határain belül lévő erdőben megtámadta, megsebesítette és félholtra verve hagyta ott őket, továbbá jobbágyaik sok disznóját az erdőből kiűzve közülük többet leölve a saját hasznukra fordították potentia mediante a panaszosok nagy kárára. Papíron, zárópecsét darabjaival. Szepesi prépostság mit. 225. (DF 264343.) 1236 Dec. 5. Zimonyi vár a Duna mellett, Magyarország határán. Piero Guiccardini Zs. udvarában tar­tózkodó firenzei követ jelentése Firenzéhez. Legutóbbi jelentését nov. 8-án írta Szalánkeménből, amelyet (Szászi János) veszprémi püspök Rómába tartó familiárisával küldött el. Szalánkeménből nov. 10-én indult el ide, Zimonyba, ahonnan Zs. három mérföldnyire táborozott hadaival, majd átkeltek a Száván, hogy Szávaszentdemeterben legyenek. Itt nov. 12-én kereste fel. Zs. rossz híreket kapott: a törökök elfoglalták a Rácországban, a Duna partján fekvő Galambóc várát, amely Nán­dorfehérvártól húsz latin mérföldre található. Csapataik átkeltek a jeges Dunán és nagy kárt okoz­tak Magyarországon is. Zs. erősítést rendelt oda; emiatt Piero nem tudott vele beszélni. Nem várva estig, visszatért Zimonyba, mivel éjszaka nem biztonságos ezeken a vidékeken utazni, és Szent­­demeteren nem kapott szállást. Nov. 13-án újból odautazott Zs.-hoz, akit lóháton talált a Száva partján; kegyesen fogadta, és a várba küldte, majd itt rövid időre fogadta a veszprémi püspök és néhány báró jelenlétében. O előadta neki a Bácson a velencei követtől és a követség hátráltatásáról, az útlevél visszartartásáról és Domsa (dalmát-horvát vicebán) útjáról szóló értesüléseit, kérve Zs. segítségét (lásd a követ nov. 13-i levelét: 1178). Zs. kérésére az erről kapott levelet is bemutatta. Egyúttal engedélyt is kért a hazatérésre. Zs. biztosította az ügy rendezéséről; a velencei követ szá­mára a biztonságos hozzá érkezéséhez megfelelő kíséretet is kiállítanak, és meghagyta a zágrábi püspöknek is, hogy intézkedjen. Piero követet azonban maradásra kérte, sőt felajánlotta, hogy saját kancelláriai szolgálatába fogadná. Ezután hetente kétszer-háromszor felkereste Zs.-t aki mindannyiszor jóindulatúan fogadta, de több mint egy hónapig semmi érdemleges nem történt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom