C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)
1427
1427. szeptember 26.- szeptember 27. 409 1037 Szept. 26. Item anno Domini M° CCCC° XXVII° feria sexta ante Michaelis archangeli proximum Stephanus Maulfrank prosecutus est super Georgium Foyt pie memorie, loco cuius stetit Petrus Neysse per unum f lorenum et XI mar cas mediorum grossorum et Stephanus tenetur solvere uxori Georgii Foyt XXIX e denarios et L denarios singula a singuli defalcatos. Bejegyzés a bártfai városi könyvből. Bártfa város lt. 77. (DF 250507.) föl. 23b., 3. bejegyzés. 1038 Szept. 26. Raguza. Raguza város levele Zs.-hoz és Rozgonyi István temesi ispánhoz. Megkapták Zs. levelét a saját, visszatérő futárjuk révén. Örülnek egészséges voltának és sikereinek. Mivel Zs. gyakran tudakol tőlük híreket, közük, hogy a Milánó és velencei-firenzei liga között folyó háborúban a milánói herceg egyre szorultabb helyzetbe került; a harcok Cremona városánál folynak, ahová a milánói herceg személyesen kivonult a seregével, majd visszavonult Bresciába. A pápa állítólag Niccoló Albergati bíborost küldte a harcoló felekhez békekötés céljából. Az aragón király megállapodott a pápával az egyház ügyeit illetően és a pápa nagy összeget fizet majd neki. Továbbá úgy tudják, hogy Velence követeket küldött Zs.-hoz. Kérik, ajánlja városukat és polgáraikat mint saját alattvalóit az új rác despota, György figyelmébe, hogy kereskedőik továbbra is nyugalomban és védelme alatt működhessenek a rácországi erődítményekben. - A szöveg alatt azonos kézzel: a levelet és a szükséges változtatásokkal Rozgonyi Istvánnak is elküldték. - Gelcich 326. (Lettere di Levante vol. 10, fol. 31r. - DF 290406.) - Szerbia 72., reg. 1039 Szept. 26. Róma. V. Márton pápa engedélyezi György erdélyi választott püspöknek, hogy a római Kúrián kívül szenteltesse fel magát. - Temesváry: Erdély középkori püspökei 335. 19. jegyzet. (Reg. Lat. vol. 277, fol. 277b.) - Lukcsics I. 695. sz. (Uo.) 1040 Szept. 27. e.1 Zs. György rác despotához, Albánia hercegéhez. Miután a mai napon királyi trónszéke elé kíséretével és zászlóval járult, majd térdet hajtva letette a hűségesküt, felruházza őt per palium, mitram et gladium et alia ad huc pertinentia, és királyi hatalma teljéből kinevezi egész Rácország és Albánia teljes jogú fejedelmévé, hercegévé és despotájává, egyúttal kötelezi, hogy mint Magyarország vazallusa, a királyt és utódait minden erejéből támogassa. A tanúk: János bíboros, olmützi püspök, György esztergomi érsek, János zágrábi püspök, kancellár, Péter egri és Dénes váradi püspökök. - Szerbia 74. (HHStA, RRB vol. D - DF 287860., föl. 68v-69v.) - Iorga: Notes et extraits IL 239., reg., 1428 körüli keltezéssel. (Uo.) 1 Az oklevél keltezetlen, vö. a következővel! 1041 Szept. 27. Nándorfehérvár melletti táborban. Zs. (Beaufort-i) Henrik bíboroshoz, pápai legátushoz. Fájlalja, hogy a választófejedelmekből és másokból álló birodalmi csapatok felhagytak a husztiák elleni harccal és dicstelenül kivonultak Csehországból. Viszont biztató a minap a frankfurti birodalmi gyűlésen folyó, és az újabb katonai fellépést célzó tárgyalások híre. Az elmúlt nyáron a tatárok elleni küzdelemmel volt elfoglalva, akik a Havasalföldön fekvő Szörényi várat ostromolták, ő annak felszabadítására sietett, a várat ostromló tatárok azonban megtudván, hogy a rác despota, Lazarevics István meghalt, egész seregükkel annak országára törtek. Vük György, akit despotává tett, segítségért fordult hozzá, ezért nagy sereget küldött a megsegítésére, Nándorfehérvár várát, a Magyar Királyság kulcsát és zálogát visszafoglalta, a többi várat pedig megerősítette magyar csapatokkal, majd személyesen idejőve a rác despotát megeskette hűségére. Reméli, hogy egyre több eredményt tud elérni. Bizalmasan közli, hogy a milánói herceg megsegítésére Lombardiába hadsereget küld; ha itt a tatárok ellen mindent megnyugtatóan elrendezett, nincs akadálya itáliai
