C. Tóth Norbert - Lakatos Bálint - Mikó Gábor: Zsigmondkori Oklevéltár XIV. (1427) - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 59. (Budapest, 2020)

1427

292 1427. június 16. - június 17. 665 Jún. 16. (Segnie, in cancelaria nostra, die XVI. lunii) Zengg város bíróinak ki­adványa. Tartalmilag átírják a presbiter loannes condam Georgii de Pago, im­periali auctoritate notarius et nunc Segnie scriba 1427. febr. 13-i iuratus kiad ­ványát (Frangepán) Miklós dalmát-horvát bán adósságának megfizetéséről (vö. 156). Tanúsítják, hogy est bone fame et opinionis tabellio et eius scripturis et instrumentis per eum confectis et scriptis, ubilibet plena fides adibetur et est adibenda veluti boni et autentici notarii. Oklevelük sub sigilo nostro co­­muni lett kiállítva. Papíron, kiemelt szókezdő U betűvel, szöveg alá nyomott pecsét halvány nyomaival. Ar­­chivio di Stato di Firenze, Corporazione religiose, Convento 78. Badia Fiorentina 15-232. (DF 289040.) * Jún. 16. Közjegyzői oklevél Somkeréki Miklós végrendeletéről. - Teleki I. 504. (DL 74031. - Teleki cs., marosvásárhelyi.) - Az oklevél helyes kelte: 1442. jún. 16. Bár az évszám valóban anno ... mil ­lesimo quadringentesimo XXVII 0, és erre az 5. indikciós év is ráillik, ám V. Márton helyett IV. Jenő pápa (1431-1447) neve van feltüntetve a szövegben. Ha az indikciót helyesnek tételezzük, akkor az év csak 1442 lehet. E datálási ellentmondás miatt a végrendelet gyanús. 666 Jún. 17. Brassó. Zs. Lépes Lóránt erdélyi alvajdához. Elmondták neki a dévai királyi vár várnagyai, hogy a várhoz tartozó oláh kerületek népei saját kenézeik felbujtására és tanácsára a várnak alá­vetett szokásos szolgai állapotukból ki akarják vonni magukat. Mivel ezek az oláhok mind sze­mélyükben, mind földjükben, mind az általuk végzett mezőgazdasági tevékenységükben elvá­laszthatatlanul a vár tartozékai, nemcsak a várat látják el és járadékot fizetnek, de kétkezi munkájukkal a vár karbantartásához, a falépítéshez, árokásáshoz, favágáshoz, fuvarozáshoz és más hasonló munkákhoz nélkülözhetetlenek, és ezeket szokás szerint kötelesek elvégezni, felha­talmazza, hogy a kenézeket és népeiket minden erővel ezek teljesítésére szorítsa rá; másként tenni ne merjen. Az oklevelet elolvasása után adja vissza felmutatójának. - Kemény: Dipl. Supp. III. 102. (Kéziratos oklevéltár, „Unter den bei Gelegenheit der Errichtung der siebenbürgischen Grenzmiliz benutzten Acten" [„Az erdélyi határőrség felállítása alkalmával használt akták között"].) - Ke­mény: Über die ehemaligen Knesen und Knesiate 315. (Uo.) - Barit: Documinte vechi pentru istoria nationala Transsilvana. (17. közi.) Foaie 17. (1854). Nr. 17. (1854. ápr. 28.) 81. (Kemény után.) - Moldovanu: Colectiune de diplôme 271. (Kemény után.) - Hurmuzaki 1/2. 541. (Kemény után.) - Hóiban: Variations historiques 922-923. (Kemény után, hamisnak minősítve), utánközlését lásd Hóiban: Cronica 230-231. - Az oklevél Kemény József hamisítványa (vö. Mályusz: Kemény okle­vélhamisításai 209-210.). 667 Jún. 17. (f. III. p. Trinit.) A csázmai káptalan emlékezetül adja, hogy személyesen megjelent előttük Garyghmelleky-i Antal fia: Imre, majd a tiltakozott az ellen, hogy - mint hallotta - Tizichinch-i Paulik (dictus) Pál fia: György az ő Garygh­melleky-i és Tizichinch-i birtokrészeit tudta nélkül és akarata ellenére Decche- i Roh fia: János fiának: Tászlónak meg e Roh fia: Tászló fiainak: Istvánnak, Já­nosnak és Andrásnak akarja elidegeníteni az ő igen nagy kárára. Ezért Pál fiát: Györgyöt a mondott birtokrészek elidegenítésétől, in quantum ipsum Emeri­­cum iuridice concernere dinoscuntur, a nevezett Lászlót, Istvánt, Jánost és And­rást és bárki mást pedig ezek elfoglalásától és birtokba vételétől, továbbá a bir­tokok bármiféle jövedelmeinek és haszonvételeinek élésétől eltiltotta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom