Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
Kemény fia Lőrinc 81 1265. (okt. 18. előtt), Esztergom mellett fizette ki [------] először mert tagadta, hogy Herbordnak része lenne Bezeneg földben, és később [András országbíró és] pozsonyi ispán oklevelének, ill. a győri káptalan oklevelének nem mondott ellent [-----] a jogtalanul elfoglalt földet több éven át magánál tartotta. Datum apud insulam Orche [ ------]. Eredeti: kissé víz- és penészfoltos, jobb oldalán kb. az oklevél 1/3-ad része hiányzik, hátlapon kör alakú zárópecsét foltja - DL 86764. (Teleki család, gyömrői 23. 2. 22.); tartalmilag átírja uő: 87. sz. reg. Kiadása: UB II. 44-45. Regesztája: Iványi: Teleki 73. 3. sz. A kiadás László névvvel oldotta fel az L kezdőbetűt az intitulációban, és 1273-ra datálta az oklevelet egy kéziratos archontológiai összeállítás alapján, amely Kán nb. Lászlót 1273 márciusa és szeptembere között országbíróként és mosoni ispánként határozta meg (1. UB II. 44. 65. sz. kommentárját). László valóban volt ekkor országbíró, ám a mosoni ispáni tisztségéről nem tudunk. Ellenben Kemény fia Lőrinc 1263-1264 folyamán egyszerre volt országbíró és mosoni ispán is (Zsoldos: Archontológia 31-32.). A következő mosoni ispán azonban csak 1268-ban bukkan fel, tehát a címet Lőrinc elvileg országbírói hivatalának végéig, 1266- 1267-ig is viselhette. Vö. a 87. sz. oklevéllel, ami ezen ügy folytatása. ___________________________________________ 85 —, Fülöp esztergomi érsek, Roland szlavón bán és Csák zalai ispán: a király akaratából egyezséget teremtettek Hahót fia Hahót, és Juríj nemzetségéből való Péter és Pál között a Lendva folyó melletti birtokuk kapcsán, amelynek értelmében Péter és Pál egy Lendva melletti Zala m.-i birtokát adja Hahótnak, cserébe ő egy Vas m.-i birtokát adja át Péteréknek. Emellett Hahót a megkapott birtokon lévő várért és épületekért 40 márkát fizet Péteréknek a veszprémi káptalan előtt Szent Mihály 15. napját [követő] vasárnap [okt. 18.], és Péterék rokonsága szabadon indíthat pert a birtok őket érintő része miatt. Továbbá Hahót tegyen esküt Csák bánnal együtt, hogy Hahót ezentúl nem forral semmi rosszat Péter és Pál ellen, illetve a felek jobbágyai fényes nappal, a kapott engedély birtokában szabadon átköltözhetnek egymás birtokaira. Eredeti: vízfoltos pergamen két befűzött hártyaszalaggal, amelyekről a függőpecsétek hiányoznak, az egyik hártyaszalagon egy korábbi oklevélről származó írás található - DL 40061. (Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag, Véghely); említi IV. Béla 1265. nov. 30. (RA1458. sz.): DL 40062. (Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag, Véghely) Az említés kiadása: ÁÚO VIII. 130.; MES I. 529.; UB I. 313. Az oklevél szövege: Nos Ph[ilippus] miseratione divina sancte Strigoniensis ecclesie archiepiscopus, aule regie cancellarius, R[olandus] banus totius Scla vonic, L[aurentius] iudex curie domini regis, et Chak banus comes Zaladiensis significamus pro memorie universis, quod cum inter magistrum Hoholdum filium magistri Hoholdi ex una parte, Petrum et Paulum filios Rihtar de generatione Jurij super possessione
