Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - A királyi család tagjainak udvarbírói
306 Csele fia Aladár királynéi udvarbíró (1294-1296. febr.) tekre kellett előállítani a lovat. A péntekek egyezősége mutatja, hogy ugyanazon határnap kétféle körülírásáról van szó. Az oklevél tehát abban az évben kelt, amikor a pünkösd utáni harmadik hét péntekje a jún. 15. előtti péntekkel egyezett, vagyis a pünkösd ünnepe korán, máj. 13-19. közé esett. A 13. században a 60-as évektől kezdve ilyen év volt az 1266., 1277., 1282., 1285., 1288., 1293. és 1296. Aladár karrierje a királynéi tárnokmesterséggel kezdődött, 1262-1263-ban Erzsébet ifjabb királyné, majd 1277-1279-ben Izabella királyné szolgálatában állt (Zsoldos: Királynéi intézmény 100.). Ezután töltötte be az udvarbírói méltóságot valamikor (mint láttuk, 1282-ben özv. Erzsébet, 1290-ben Izabella mellett említik ezen a címen). így az 1282., 1285. és 1288. év is szóba jöhet. 1290 után, Izabella királynéi hatalmának megszűntével vélhetően ő sem ítélkezett udvarbíróként, még ha címét meg is tartotta (Zsoldos: Királynéi intézmény 100-101.). Ezen kívül a két diploma szerint a királynéi udvarban Dénes mester serviense, Illés tartotta vissza a lovat. A „mester" kifejezés az udvari tisztviselők esetében nem az egyetemi tanulmányukra, hanem inkább azon titulusukra utal, amelynek a nevében benne van ez a szó (lovászmester, asztalnokmester, stb.), és a tisztség viselése után is meg szokták hagyni ezt a címzést. Mégpedig egyetlen „Dénes mestert" ismerünk csak királynéi szolgálatban: Péc nb. Dénest, aki Izabella királyné tárnokmestere volt 1275-ben és 1285-ben (Zsoldos: Archontológia 68-69.). Hogy tényleg Péc nb. Dénessel azonosítható az itteni „Dénes mester", mutatja az is, hogy Illésnek hívták a serviensét, és Péc nb. Dénesnek más forrásban is felbukkan egy Szentes fia Illés nevű embere (UB I. 354.). Ha tehát tényleg őt takarja a „Dénes mester" megnevezés, ami elég valószínűnek látszik, akkor az oklevél kelte csak 1285 lehet, mert 1282 szeptemberében Aladár még az özvegy Erzsébet bárója volt, viszont Péc nb. Dénes 1288. márc. 7-én már nem élt (CDCr VI. 608.). ___________________________________________ 395 Búzád nb. Búzád fia Atyusz, Thomasina hercegnő udvarbírájának Gyarmat birtokkal kapcsolatos levele (instrumenta ... seu privilegia, videlicet confecta super eadem terra Yormoth ... comitis Ochuz iudicis curie eius dem, ti. domine ducisse totius Sclavonic). Említi: pécsi káptalan 1296. febr. 15.: SNA, Révay család központi levéltára: Oklevelek, Gyulay 2. 27. (DF 259765.) Kiadása (Emi.): ÁÚO XII. 591. Az oklevél tartalmáról semmit nem tudunk, akkor említik, amikor Óvári Konrád eladja a birtokot, és átadja az ezzel kapcsolatos leveleit is - köztük Atyusz udvarbíróét. Thomasina 1294-ben lett „egész Szlavónia hercegnője" (Zsoldos: Királynéi intézmény 171-173.), az udvarbírájának jelen kiadványa tehát legkorábban ezen évben kelt. 396
