Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - A királyi család tagjainak udvarbírói
Péc nb. György fia Dénes, Béla szlavón herceg udvarbírója 299 lem, transeundo parumper reflectens ad partem sinistram ascendit ad montem, ubi sunt due mete terree, deinde in eodem monte tendens in meatu eodem transeundo aliquas binas metas cadit in viam, que venit de Lueild, ubi sunt tres mete terree, et exinde eadem via vergens ad Eyka, ubi dicta via dividit se in duas, quarum una vadit in Eyka, et in illa sunt tres mete terree. Inde divertens descendit in uno monte ad occidentem, pertranssiens per fenetum Rednek cum multis geminis metis, pertingit illam viam, que exit de Rednek, et vadit in viam, que tendit in Brend, pertranssiens illam vergens ad partem septemtrionalem venit in viam, que est iuxta Gepes, reflectens ad occidentem transeundo metas continuas binas, exit de Gepes una via, ad quam venit, in qua reflectit se ad partem meridionalem, et vadit in eadem ad pirum, flectit se ad partem dextram, ubi sunt due mete. Abinde tendit pertransiens virgultum ad partem occidentalem cum multis positis geminis metis, pervenit ad terram Brend, ubi sunt due mete, quarum est in kerku, alia etiam ilice, ubi separat se a terra de Eyka et de Berend, et abinde eandem terram girant mete antique, secundum continentiam privilegii regis Andree. Ne igitur talis restitutio terre a maiestate regia facta nobilibus per quempiam per successum temporum valeat irritari, dicto comiti Madie presentes litteras concessimus nostrorum sigillorum munimine roboratas. Datum ab incarnatione Domini millesimo ducentesimo sexagesimo octavo. a előtte áthúzva: ag 385 1268 — továbbá bírótársai, akiket [IV.] Béla király Veszprém megyébe küldött, hogy a várnépek, udvarnokok és más királyi és királynéi szolgáltatónépek által elfoglalt földeket a megye nemességének juttassák viszsza: színük elé járult György, Péter és Galian, ajkai nemesek, és panaszt tettek, hogy a rendeki hospesek az ő öröklött földjükből is elfoglalva tartanak két ekényi részt. A bírák vizsgálatot tartottak, és a megyei nemesektől és a megyebeliektől megtudták, hogy a vitatott a két ekényi rész tényleg Györgyék öröklött birtoka. Bár már ez is elegendő bizonyíték lett volna, a nagyobb biztonság végett Györgyöknek és 18 megyebeli nemesnek esküt ítéltek, akik a megszabott időben és helyen le is tették azt a bírák színe előtt, ezért a szántóból és cserjésből álló földet nekik ítélték örökös birtoklásra, emberükkel: gecsei László fia Olivérrel kijelölték, és leírták a föld határait. Átírta: Bebek Imre országbíró 1388. febr. 21.: DL 42380. (Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag, Véghely) Az oklevél szövege: Nos Dyonisius iudex curie Bele ducis totius Sclavonic, comes Nitriensis, Jolat banus de Jaar, Saul, Johannes comites de Leurente, Benedictus de Nemty, Nicolaus filius Hectoris, Ladislaus de Wason, Oliverius de genere Chaak, Sixtus de Azar et Zotmar de
