Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - A királyi család tagjainak udvarbírói
284 Pok nb. Móric fia Móric királynéi udvarbíró / Panes fia Benedek királynéi udvarbíró kan, és ahol említik Móric mester oklevelét is (Zichy 1.15-16.). Az utóbbi kiadás egy másik IV. Béla-oklevelet hozott fel 1259-ből, amelynek nincs köze az itteni ügyhöz, ám az archontológiai sorban ott szerepel Móric királynéi udvarbíró (ÁÚO VII. 501-503., RA 1223. sz.). Ez utóbbi érvelés önmagában nem kielégítő, hiszen Móric itt olvasható titulusa már 1251- től adatolható, ilyen alapon az 1250-es éveken belül bármikorra helyezhetnénk a kiadványt. A jelen oklevél az ún. tárnokvölgyi persorozathoz tartozik, amelyben berki Csőm fiai pereskedtek először a királynéi népekkel, később, a per második szakaszában a budai polgárokkal az itt meg nem nevezett Deszka nevű föld hovatartozása ügyében (Kubinyi: Buda pecséthasználata 126., 139. 216. jegyz.; ÁMTF IV. 576-577., 618.; vö. még DPM 10. sz. és kommentárja). Kubinyi és Györffy az 1250-es évek végére helyezte az első persorozatot. Kubinyi azért datálta erre az időre, mert a korai per szakaszt fémjelző két oklevél közül az egyik (a jelen diploma) Móric királynéi udvarbíró és nyitrai ispán kiadványa, aki „ezt a két tisztséget egyszerre 1251-ben és 1257-59-ben viselte" (Kubinyi: Buda pecséthasználata 139. 216. jegyz.). E két szakasz közül aztán Kubinyi és a későbbi szakirodalom az 1250-es évek végét jelölte meg szóba jöhető időpontként. Móric azonban - tudomásunk szerint - az 1251 és 1259 között folyamatosan viselte e tiszteket (sőt, a nyitrai ispáni címet már 1246-tól) (Zsoldos: Archontológia 66.), így - amennyiben ez az egyetlen támpont - az oklevelet bármikorra datálhatjuk az 1250-es éveken belül. A napi dátum pünkösd nyolcadát követő péntek (vagyis a pünkösd utáni 12. nap), amikor már hadban állt egy sereg, mert a birtokba iktatást a hadoszlás utánra rendelte el. A napi kelet az 1250-es években máj. 24. és jún. 20. közé esett. Ebben az időszakban 1250,1252,1253,1258, 1259 és 1260 nyarán is folyt hadakozás, tehát egy késő tavaszi-kora nyári hadoszlás utánra való perhalasztás mindezen években elképzelhető. Hogy ezen belül pontosan melyik évre datálható a jelen oklevél, nem tudjuk. Mint említettük, Olivér mester Bélának szóló oklevele szól „Móric mester" egy kiadványáról (Zichy I. 16.), ám az nagy valószínűséggel nem azonos az ittenivel, mert egy határjárást bonyolítottak le segítségével, ez pedig nem tartalmaz határleírást. A „magister" cím miatt az sem biztos, hogy királynéi udvarbíróként adta ki azt a levelet. ___________________________________________ 366 1262 Fanes fia Benedek királynéi udvarbíró (Nos magister Benedictus iudex curie domine regine, comes Castri Ferrei): királyi akaratra és különösen a királyné parancsára Pozsegába (in Posega) ment, hogy a vár és mindenki más által vásárolt, vagy jogtalanul elfoglalva tartott földeket megvizsgálja és elrendezze azok esetében, akik a földjüket a megboldogult Ugrin kalocsai (Collocensis) érsek adományának vagy rendelkezésének az idejétől kezdve tartják maguknál. Eközben úgy találta, hogy a Bylota, Belch és Petrozlo által birtokolt Orjavica (Oryavicha) és Szelce (Scelca) nevű földek a királyné privilégiuma alapján [RD 57. sz.] jogos és igaz címen illetik őket, így - a szomszédok jogait nem sértvén - meghagyta azokat a mondott privilégiumban szereplő határokkal és jogcímen nekik örökös birtoklásra. Anno gratie M° CC° sexagesimo secundo.
