Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - A királyi család tagjainak udvarbírói
Pok nb. Móric fia Móric királynéi udvarbíró 281 Kapihoz tartozik; Tinód (Thinold). Odaadta továbbá Somogybán fin Simigio) Csaba (Chaba) falu összes földjét, ami őt illeti, ti. azon út mellett, ami az egyházaktól északi irányba tart, továbbá Szemes (Zemes) és Torda (Thorda) faluk mellett, ill. a veszprémi egyház földjei mellett, Kentelfew-nél, és határos egy völgyben a Zalával (cum Zala), további határjelek: zalai út; Vsud szőlő; Thethi erdő; Csaba falu; Csépán és Lőrinc földje; Byleky völgy; Mochola; királyi szolgálók (servi regis) földje; falu hídja; a falu melletti hegy; Cergus falu; Telekárok (Thelukarok) falu; Selyes erdő; az oklevéladó szőlőműveseinek faluhelye; zyl fa; Golauz; Chyth mellett Nana föld; Kázmér föld(je). Odaadományozta továbbá minden Barátisokoróban fin Barathi Sokorow) lévő szőlőjét, és a somogyi Csaba faluban 28 szőlőt.3 Az ugyanezen szőlő mellett fekvő Ows erdőt is odaadományozta, továbbá a Zelye nevű erdő őt illető harmadrészét, ezen kívül a veszprémi egyház és Gedw mester kaszálóival szomszédos kaszálókat, összesen négy helyen. Adott még két másik kaszálót Márton faluja alatt, egy Gyerthian nevű erdőt, továbbá hat szolgát, ti. Zwnibodot öt fiával, ezen felül még három harangozót (pulsator). Mindezen adományokat pecsétjével erősítette meg. Datum anno ab incarnatione Domini M° CC° quinquagesimo primo. 1 Az 1510. évi oklevélben az első említéskor Sard olvasható, de ez biztosan elírás, mert alább később mindenhol Bard-ként említik a helynevet, és az 1398. évi oklevélben is így szerepel 2 Az 1510-es oklevélben „ante turres de Kezwi epis copi lauriensis" szerepel, míg az 1398. évi oklevél 19. sz. eleji átirataiban a „tur res" helyett „terras". Az 1398. évi oklevélben ez a rész olvashatatlan, de nagyobb a valószínűsége, hogy a rábaközi Egyházaskeszőn, amely tényleg a győri püspök birtoka volt (Csánki II. 764-765.), nem álltak erősségek, csak a földekről van szó - annál is inkább, mert az 1510. évi szöveg úgy folytatja a határleírást, hogy „tenet metam cum terra eiusdem de Kezwi", tehát fél mondattal alább már ott is „földet" említ. 3 Az 1510-es oklevélben 30 szerepel („triginta vineas"), de az 1398-as szövegében „triginta vineas minus duabus". Átírta: IV. Béla 1263. (RA 1331. sz.) > csornai konvent 1398. jan. 6.: DL 355. (MKA, Acta ecclesiastica ordinum et monialium, Tyrnavia 14. 1.) > csornai konvent 1510. máj. 5.: DL 356. (MKA, Acta ecclesiastica ordinum et monialium, Tyrnavia 14. 1.) > 1) ennek 1635. évi másolata: DL 358. (MKA, Acta ecclesiastica ordinum et monialium, Tyrnavia 14. 1.); 2) 1760. évi másolata: Prímási Levéltár, Esztergom, Esztergomi Székesfőkáptalan Magánlevéltára, Acta radicalia 30. 1. 17. (DF 236735.); IV. Béla és Móric oklevelének 1790. évi hiányos másolata: Győr- Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, Csornai konvent magánlevéltára 5216. (DF 264826.); IV. Béla megerősítő oklevelét tartalmilag átírta: Rozgonyi Simon országbíró 1409. szpet. 8. (ZsO II. 7040. sz.): DL 9480. (MKA, Acta ecclesiastica ordinum et monialium, Tyrnavia 23. 3.) Kiadása: Gyurkovits: Móriczhida 12-17. (ex DL 355.); CD IV/2. 85-90. (ex Gyurkovits); Fuxhoffer: Monasteriologiae II. 46-47.; Petrik: Pápai járás 52-55. (részletek). Regesztája: Oszvald: Adattár 247.; Györffy: Besenyők 128.18. sz. Fordítása: Petrik: Pápai járás 55-57. (részletek) Az oklevél legkorábbi fennmaradt szöveghagyománya a csornai konvent 1398. évi másolata, amelyről Gyurkovits György 1829-ben átiratot is készített (az összes későbbi kiadás közvetve vagy közvetlenül
