Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
276 Ismeretlen országbíró / alországbíró (1273-1318.) máj. 28.-jún. 28., Rákos a kapornaki konvent előtt mgjelenni nemesekkel együtt Szent István király 15. napján [szept. 3.], akik döntőbíráskodnak közöttük. Tartalmilag átírta: kapornaki konvent, jelenleg nem fellelhető Kiadása (TÁ): HO VII. 334-335. Az oklevél nem taralmaz datációt, és jelenleg csak a kiadását ismerjük, így nem sok mindent állapíthatunk meg a keltezéssel kapcsolatban. Az egyetlen azonosítható név „Doroszló mester", aki a nyugat-dunántúli helyszín (kapornaki konvent) miatt rumi Doroszló fia Doroszló mesterrel azonos. A vasi nemes hamis oklevélben már 1250-ben feltűnik (RA 934. sz.), hiteles kiadványban 1274-ben jelenik meg, és 1297-ben még élt (1274: RA 2514.; 1297: HO VII. 260-261.; 1. még Engel: Genealógia, Tengerdi rokonság 1. tábla: Rumi). 1303-ban és 1308-ban már fiai lépnek fel (AOkl I. 458-459. sz., AOkl 11.542. sz.), ekkorra vélhetően már meghalt. Az oklevél megfogalmazása egyébként inkább a korai időkre mutat, de a 13-14. sz. fordulójának az ideje sem kizárható. ___________________________________________ 359 Ismeretlen országbíró vagy alországbíró (Damus pro memoria): a jelen oklevél kiadásának nyolcadára halasztja azt a pert, amit István comes fia János és fivérei: Lampert, Miklós és Matha, illetve ezek anyja - akiknek a nevében serviensük: István fia Péter jelent meg - indított az oklevéladó színe előtt Mikus és fiai: Balasey, Lőrinc és Mihály ellen, továbbá kércsi (de Kyrch) Fóka és fia: Móric, ill. Franceus (-Frenceus) és „Fodor" (Fudur) Mihály ellenében királyi bírói vizsgálatra. De mivel az alperesek azt állították, hogy őket nem idézték meg, János és fivérei mutassák be azokat az okiratokat is, amelyekkel megidézték a fent mondottakat. Datum in Rakus,feria quarta post quindenas Pentecostes. Eredeti: szabálytalan alakú oklevél, befűzött hártyaszalaggal, hátoldalán zárópecsét elmosódott foltja és viaszmaradványai - DL 39128. (Királyi jogügyigazgatóság. Ismeretlen állagok) Kiadása: DPM 329. sz. A szöveg szerint a felperesek egyrészt az oklevéladó színe előtt (coram nobis) indították perüket, másrészt ad examen iudicii domini regis citálták peres ellenfeleiket, amely azt sejteti, hogy a két fórumot azonosnak tekintették. Ám mivel a királyról harmadik személyben beszél, ezért országbírói vagy alországbírói kiadványról lehet szó. A hátoldalon egy kissé nehezen mérhető, talán 38 mm körüli pecsétfolt található, viaszmaradványokkal. A felperesek a Hontpázmány nemzetséghez tartoztak (Engel: Genealógia, Hontpázmány nem 15. Pásztói ág), és az itteni oklevél annak a persorozatnak a része lehetett, amelyben István comes itt említett fiai pereskedtek az esztergomi érsekkel és másokkal a Hont megyei Kemence és Berence birtokok közötti pontos határ és egyes birtokrészek hovatartozásának ügyében. A konfliktusról először egy 1283. évi oklevélből értesülünk, amelyben István fiai (itt még csak János és Lam pert jelenik meg) és Lodomér esztergomi érsek megegyeztek a két birtok
