Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
182 Márton alországbíró (1293-1294. jún. 14. előtt) 1.], a felek akaratából Szent Jakab 15. napjára [aug. 8.] halasztotta a saját színe elé, amennyiben a felek nem tudnak Szent Jakab nyolcadán [aug. 1.] hat fogott bíró segítségével kiegyezni a felhévízi keresztes kon vent színe előtt (coram cruciferis de Calidis Aquis). Ha nem tudnak hat bírót odaállítani, négy személy is elegendő a döntőbíráskodás lefolytatásához. A bírák döntsenek mindkét fél ügyében, ahogy azok akarják, és a döntést be nem tartó fél 20 márkát fizessen a másiknak. A döntőbíráskodás kapcsán kiállított konventi oklevelet pedig a felek a mondott 15- öd napon mutassák be az oklevéladó színe előtt. Datum Bude, septimo die octavarum Sancti Georgii martiris. Eredeti: több helyen vízfoltos de olvasható, hártyaszalagoknak való kivágásokkal, hátoldalán zárópecsét halvány foltja - DL 82898. (Zichy család, zsélyi 218. B. 6.) Kiadása: Zichy I. 76-77. Regesztája: Bakács: Pest m. 244. sz.; DPM 155. sz. Az oklevél kiadási évét a felhévízi keresztes konvent 1294. aug. 2- án kiadott oklevele határozza meg (Zichy I. 84.), amely szerint a felek rendben megegyeztek a színe előtt (vö. még HH 152-153. 195. sz.). Az ügy előzményeként még két perhalasztó DPM-oklevelet ismerünk az év végéről (221. és 223. sz. reg.), amelyeknek az évszámát így 1293-ban határozhatjuk meg. Mindhárom DPM-oklevél hátulján egy kb. 33-34 mm-es körpecsét foltja látható, így, a kelethely és a perfolyam azonos volta miatt, mindhárom oklevél kiadóját azonosnak vehetjük. A per legelső fennmaradt oklevele a felhévízi keresztes konventtől való, amelyet még [1293.] okt. 26-án adtak ki (vö. 220. sz. reg.), és amely szerint a per az alországbíró előtt indult. Mivel a pecsétfoltok mérete egyezik az ekkor hivatalban lévő alországbíró, Eymich fia Márton pecsétméretével (1. DL 50552.), aki tényleg Budán székelt, ezért ő tekinthető mindhárom DPM-oklevél kiadójának, és a legelső konventi oklevélben meg nem nevezett alországbírót is vele azonosíthatjuk. ___________________________________________ 228 — levele(i) (litteras ... nostras) az egyik részről nezdei (de Nezda) Márton és rokonai: Buken fia Buken és Abrahám fia Abrahám, másik részről Péter erdélyi (Transsilvanum) püspök és fivérei, ti. Gergely fiai: Gergely és Egyed közötti, Polca (Polcha) birtok északi felének hovatartozása miatt zajló perben, amelyben az alországbíró Mártonékat szárszói (de Zarazou) Kozma királyi emberrel és a somogyi konvent tanúságával bevezetteti a mondott birtokrészbe. Tartalmilag átírta: Márton alországbíró 1294. jún. 14.: 231. sz. reg. A tartalmi átírás szerint Mártonékat háromszor is bevezették a birtokba, amelyben szárszói Kozma a második esetben működött közre (ekkor incidens is érte a társaságot). Erre már Márton alországbíró parancsára került sor, így bizonyos, hogy a harmadik bevezetést is ő rendelte el. És mivel a püspök és fivérei egyszer sem jelentek meg a színe előtt, ezért bírságokat is szabott ki a végleges ítéletlevele előtt. Ezért
