Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
Tamás/Apor? / Országbírók és alországbírók 179 ui. az Atha-t terhelő bírságok miatt a bíró és a peres ellenfelek kezére jutottak. Tartalmilag átírta: esztergomi káptalan 1294. febr. 1. > esztergomi káptalan 1345. jan. 13. (AOkl XXIX. 31. sz.) > 1) (TÁ) Nagymartom Pál országbíró 1347. aug. 12. (AOkl XXXI. 786. sz.): DL 1384. (MKA, Neo-regestrata acta 737. 33.); 2) (TA) Nagymartom Pál országbíró 1347. nov. 19. (AOkl XXXI. 1076. sz.): DL 41062. (Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag 1909. 31.) > esztergomi káptalan 1385. nov. 18.: DL 42334. (Magyar nemzeti múzeumi törzsanyag, Nyáry, bagonyai) Kiadása (TÁ, DL 42334. alapján): Kubinyi: Hont m. 41M2. Regesztája (TÁ): AOkl XXIX. 31. sz. (1291-1294) Az esztergomi káptalan 1294. évi oklevele szerint, mivel a megváltás egy nemzetségi rokon: Ders fia Tamás tudta nélkül történt, és őt is megilleti a visszaváltás joga, ezért a fivérek megkapták tőle az összeg felét, cserébe átadták neki a felsorolt birtokok felét. Ezen kívül megkapta az országbíró visszaváltásról szóló oklevelét is - egyedül itt említik a meg nem nevezett tisztségviselő kiadványát. Valószínű, hogy Tamás tiltakozása nem sokkal a birtokok visszaváltása után történt, így elképzelhető, hogy az eredeti redempciót már Apor országbíró foglalta írásba, aki 1293 nyarától már biztosan hivatalban volt (1. Zsoldos: Archontológia 35.). Ám hivatali elődje: Tamás is szóba jöhet, már csak azért is, mert ő ugyanúgy a Hontpázmány nemzetséghez tartozott, mint az itteni felek, ezért nem lehetetlen, hogy ezért pont ő adott erről ki egy ilyen „rutinügyben" fassionális oklevelet, és nem az alországbíró, vagy valamelyik hiteleshely. Emellett Apor országbírótól egyetlen más oklevelet sem ismerünk - úgy tűnik, hogy utódjához, Ákos nb. Istvánhoz hasonlóan ő sem folytatott érdemi ítélkező tevékenységet, ellentétben Tamással. ___________________________________________ 224 Országbírók és alországbírók levelei (litteras quamplures et diversas iudicum et viceiudicum curie regie diversorum), amelyek szerint Jakó fia Mihály fia Mihályt Halaid fiai: Jakab és Miklós ellenében elmarasztalták kilenc bírságban, és a köztük folyó perben is, amely a fivérek Bélád nevű falujának lerombolása, az ottani jobbágyok megsebesítése, és ezáltal 60 márkányi károkozás miatt folyt köztük. Mindezek miatt Jakabot és Miklóst háromszor is bevezették Mihály Baka és Keszi (Baka et Kezw) nevű birtokába, egyszer sem találván ellentmondóra, a bevezetést kihirdetve a barsi, egegi és verebélyi vásáron (inforo Borsiensi, de Egwegh, et de Werebel). Mihály egyik alkalommal sem jelent meg, és elégtételt sem adott a fivéreknek. Tartalmilag átírta: Márton alországbíró 1294. márc. 23.: 227. sz. reg. Hogy hány ország- és alországbíró pontosan mennyi kiadványáról van szó, nem derül ki a tartalmi átírásból, de a kilenc bírság és háromszori birtokba vezetés, majd az ezt követő folyamatos megidézés alapján több éve húzódhatott az ügy (ennek ellenére más olyan kiadványt nem ismerünk, amely ehhez a persorozathoz kapcsolódna). így valószínűleg Tamás és Apor országbírók, ill. Marcell és Pál alországbírók okleveleiről
