Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
János alországbíró 127 (1280.?) júl. 16., Buda rinc jobbágyát: Márkot idézze be András ellenében, ill. Olivér fia Tamást és fivéreit Chudurum ellenében a király színe elé alkalmas időpontra. Továbbá András illetéktelenül elvitt szolgáját: Jakabot, és András további szolgáit: Nada fia Pétert és fivérét: Endrét, és Péter fia Miklóst, akikről azt mondják, hogy szintén Olivér fia Tamásnál vannak, ha a királyi ember náluk találja őket, akkor utasítsa Tamást és fivéreit, hogy a mondott szolgákat is állítsák a királyi szín elé a megadott határnapra. A káptalan írja meg az események lefolyását. Datum in quindenis Sancti Johannis baptiste. Átírta: váci káptalan: DL 73024. (Darvas család 3.) Kiadása (Á): HOkl 110-111. Az oklevelet a kiadás 1288 körűire keltezte, Zsoldos Attila pedig 1288-ra, egy olyan 1288. febr. 29-én kiadott diplomával való kapcsolat miatt, amelyben szintén felbukkan Sándor fia András (Zsoldos: Archontológia 35. 228. jegyz.; vö. HOkl 107.). Az ottani oklevélnek azonban semmi köze az itteni perhez, és azon kívül, hogy Sándor fia András mindkettőben felbukkan, egyéb támpontot nem kínál. Mivel János 1288. évi alországbíróságát egyedül az itteni kiadvány igazolta volna, ezért véleményünk szerint nem bizonyítható, hogy ekkor tényleg hivatalban lett volna egy ilyen nevű tisztviselő. 1292. júl. 21-én is említenek egy bizonyos János egykori alországírót, ám ő sem lehet az itt átírt oklevél kiadója, hiszen III. András uralkodása alatt volt hivatalban, és 1291 júniusában már Pál töltötte be e tisztséget (Zsoldos: Archontológia 35.). Az 1280. évi János hivatali idejébe viszont jól beilleszthető egy júl. 8-i oklevél (1. uo.). Elviekben nem kizárható, hogy egy harmadik, semmilyen más forrásból nem adatolható Jánosról van szó, hiszen a korabeli alországbírók névsora eléggé hiányos, így csak kérdőjelesen keltezhetjük 1280-ra az itteni oklevelet. ___________________________________________ 153 — (Johannis viceiudex curie domini regis) a leleszi konventhez (preposito et conventui de Lelez): küldjék ki tanúbizonyságukat, akinek a színe előtt Aladár királyi ember idézze a király színe elé Miklós fia Ábrahámot és faluját jékei (de Jeky) Buchou és Tiborc ellenében. Az idézés időpontját és a kitűzött határnapot írják meg a királynak. Datum Bude, feria tertia proxima post vicesimum secundum diem Sancti Johannis Baptiste. Eredeti: hártyája szakadt és foltos, hátulján zárópecsét halvány foltja - DL 82790. (Zichy család, zsélyi 1. B 495.) Kiadása: Zichy I. 47. Regesztája: ÁÚO XII. 326. 271. sz. Mivel a per nem található meg más oklevelekben, az itt felbukkanó János alországbíró nem azonosítható pontosan, bár az oklevél stílusa és paleográfiája egyértelműen az Árpád-kor második felére keltezi azt. így szóba jöhet az 1280-ban hivatalban lévő János alországbíró. Az 1288-as János hivatalviselése nem igazolható, míg a valamikor 1290-1291 folyamán hivatalban lévő János kronológiai okokból nem jöhet számba (vö.
