Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
124 Rátót nb. Balduin fia Gyula / (István?) országbíró / János alországbíró Eredeti fényképe: DL 33727. (MKA, Neo-regestrata acta 1503.17.) Regesztája a budai kamarai levéltár lajstromkönyvében. Kiadása: CD V/2. 473-474.; ÁÚO XII. 234.; CDCr VI. 237. Regesztája: Kukuljevié: Regesta 1231. sz. A lajstromkönyvben szereplő regeszta kiadása: ÁÚO IX. 209. ___________________________________________ 148 1278. nov. 6. A Gutkeled nb. István fiai: Miklós szlavón bán, István országbíró és Pál nevű fivérük, illetve a Babonié nemzetség tagjai között létrejött békeokmányt az érdekelt felek, így mások mellett Gutkeled nb. István fia István országbíró is ellátták pecsétjükkel, 1. CDCr VI. 261-266. 1279. (István?) országbíró oklevele (litteris iudicis curie domini regis) szerint radolfi (de Rodolph) Marcellt és fiait: Jánost és Pétert két bírságban elmarasztalták Ubul fia Mihály ellenében, amikor azt pert indított az országbíró színe előtt az újabban Marcelfalvának (Marcelfolua) nevezett Nógrád (Neugrad) birtok feldúlása miatt. Említi: váradi káptalan 1279.: SNA, Jászói kon vent hiteleshelyi levéltára: Oklevelek, Acta ab anno 1. 5. (DF 251666.) Kiadása (Emi.): CD VII/5. 443.; HO VI. 254. A káptalani oklevél kétszer is említi az országbírót, de egyszer sem nevezi meg, amiből az következik, hogy az éppen aktuálisan hivatalban lévő országbíróra gondolt. Az oklevél csak a kiadási évet tüntette fel (1279). Ebből az évből csak Gutkeled nb. István országbíróságára van adat, de ő csak 1279 nyaráig viselte biztosan a méltóságot, hogy aug.dec. között ki volt az országbíró, nem tudjuk. Az igen valószínű, hogy István már 1279-ben elvesztette hivatalát, mert az országbírósággal együtt viselt mosoni ispáni címét ebben az évben már egy bizonyos „H" lovászmester birtokolja, és az 1280. évi utóda, Aba nb. Péter 1279-ben még lovászmester volt (Zsoldos: Archontológia 34., 58.) - úgy tűnik, hogy 1279-ben felosztották hivatalait: az országbíróságot Aba nb. Péter kapta, míg a mosoni ispáni címet, és Péter korábbi lovászmesteri méltóságát az említett „H". Azonban a káptalani oklevél szerint a per az országbíró színe előtt indult, ezzel párhuzamosan egy másik per a király színe előtt, végül a felek fogott bírák közbenjárásával kiegyeztek, majd ezt foglaltatták írásba a káptalannal. Ez hosszabb időt feltételez (ha az alperesek két bírságot be tudtak gyűjteni, akkor kétszer nem jelentek meg az idézésre, ami 3-4 hónapnyi időbe telhetett). Hacsak a káptalani oklevél nem az év legvégén, december folyamán kelt, akkor igen valószínű, hogy István országbíróról van szó, és nem utódjáról, Péterről. ___________________________________________ 149 (1280. febr.-márc. első fele) János alországbíró oklevele (litteris comitis Johannis viceiudicis curie vestre, ti. Ladizlao ... regi Ungarie) a váradi (Waradiensis) káptalanhoz, hogy küldjék ki tanúbizonyságukat Wolpoth fia István királyi emberrel, hogy Aladár Bereg megyében (in comitatu de Berek) lévő Surány (Suram-Suran)
