Szőcs Tibor: Az Árpád-kori országbírók, udvarbírók és helyetteseik okleveleinek kritikai jegyzéke - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 58. (Budapest, 2020)
Az oklevelek kivonata, őrzési helyüknek és kiadásaiknak felsorolása és kritikájuk - Királyi országbírók és helyetteseik
102 István alországbíró / Gutkeled nb. István fia Miklós (1274., szept. előtt) 1274. (szept. 25. előtt) alországbírók közül ő az egyetlen, akiről ez elmondható. Minderre bővebben 1. DPM 57. sz. kommentárját. ___________________________________________ 115 — oklevele (litteris comitis Stephani viceiudicis curie domini regis) szerint egyik részről Amadé mester, másik részről zebeckei (de Zebecke) Jula comes fia Gergely mester, Domonkos fia Péter és Miklós fia Péter pert folytattak egymással, egyrészt Amadé Gógán nevű birtokának pusztítása miatt, ill. Amadé három serviensének megölése és más javainak elvitele okán. Erre Gergely és rokonai azt felelték, hogy akkor, amikor Amadé birtokait állítása szerint feldúlták és a mondott károkat okozták, akkor Gergely és rokonai a királyi udvarban (in curia domini regis) voltak a király szolgálatában a cseh király ellen (contra regem Bohemie) összegyűlve egészen a hadoszlás 15. napjáig. Az alországbíró elrendelte, hogy a felek a veszprémi káptalan színe előtt tanúk állításával bizonyítsák állításukat. Tartalmilag átírta: veszprémi káptalan 1274.: DL 884. (MKA, Neo-regestrata acta 630. 22.) Kiadása (TÁ): ÁÚOIX. 98. Az oklevél keltének szeptemberi felső határa abból adódik, hogy István Gutkeled nb. Miklós alországbírója volt, aki szeptember végén veszítette el hivatalát (Zsoldos: Archontológia 32.), valószínű, hogy Istvánt is leváltották - 1274 decemberében egyébként már csak „volt" alországbírónak nevezték (118. sz. reg.). ___________________________________________ 116 Gutkeled nb. István fia Miklós (Nos N[icolaus] iudex curie domini regis, comes de Gechke): Aladár királynéi asztalnokmester pert akart indítani a színe előtt Gyanus~Gean fehérvári (Albensem) kanonok és apáti (de Apaty) jobbágyai ellen, továbbá szentgyörgyi (de Sancto Georgio) Pós és Olbeus ellenében egy föld miatt, amely a megboldogult Othmar mester, a győri (lauriensis) egyház kanonokjának a tulajdona volt, és amely Szentgyörgy és Apáti földek között terül el azoktól mindenfelől elhatárolva, és amelyet Aladár a saját elmondása szerint királyi adományként kapott érdemes szolgálatai miatt mint örökös nélkül visszaháramlott földet, ám a perbe idézett személyek tilalmazták a határjárást. Gean mester azt állította, hogy a mondott földet a fehérvári keresztesek színe előtt (coram Cruciferis de Álba) szerezte meg 4 márkáért Othmartól annak rokona: Albeus jelenlétében, és hogy ezzel kapcsolatban már folyik egy per egyik részről közte, másik részről Pós és Albeus között. Az országbíró a feleket meghallgatva úgy döntött, hogy először is fejezzék be a Gean mester és Albeusék között korábban megkezdett pert, és aki megkapja a mondott földet ebben a perben, Aladár mester majd az ellen indítson keresetet. Ez a per hosszan folyt az országbíró színe előtt, végül, mivel Gean mester a föld árát, amennyiért állítása szerint megszerezte a földet, nem fizette ki teljesen Othmar mesternek, és Pós meg Albeus a szomszédság okán nem engedte bevezetni Gean-t a földbe, és nem volna
