Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
Kristófify József (1857-1928), belügyminiszter. A Közmunka és Közlekedés- ügyi Minisztériumban kezdte szolgálatát, de ezt három év múlva egészség- ügyi okokból abbahagyta. Felgyógyulása után Csanád vármegye aljegyzőjévé választották (1880), 1904-ben Szatmár vármegye főispánjává nevezték ki. 1905-1906-ban a Fejérváry kormány belügyminisztereként meghirdette az általános titkos választójog bevezetését. A kormány bukása után fokozatosan visszavonult a nyílt politikai élettől. 1907-től a trónörökös titkos bizalmasa, informátora. 1911-ben Békéscsaba országgyűlési képviselőjévé választották, de 1913-ban lemondott mandátumáról. 1904. január 30./4. bűm. - Főispáni kinevezése. Kubac Ferenc (Franjo), (1834-1911) horvát zenei író és zeneszerző. A budapesti és a lipcsei konzervatóriumban, valamint Weimarban Liszt Ferenctől tanult. Délszláv népdalokat gyűjtött és adott ki. 1 óbb zenetörténeti munkája jelent meg. 1904. december 18./21. vkm. - Ferenc József r. lov. kér. adományozása, a horvát népdalok gyűjtéséért. Kuranda Emil (1850-?), közlekedési szakember. Tanulmányai befejeztével a banküzlet terén folytatta tevékenységét. 1878-ban az angol Adria Steam Ship Company ügyvezető igazgatója. A társaság 1881-ben „Adria” Magyar Tengerhajózási Társasággá alakult át, melynek vezérigazgatója lett. Vezetése alatt kialakultak a rendszeres Földközi-tengeri hajóutak, közgazdasági tevékenysége eredményeként új piacok kapcsolódtak be az „Adria” kereskedelmébe. Támogatta a tengerészeti akadémia létrehozását. 1904. január 16./12. kerm. - Udv. tan. cím adományozása. Landauer Ede (1842-1905), gyáros. Ifjúságát külföldön töltötte, ahol a kereskedelmi viszonyok tanulmányozásával foglalkozott, majd Budapestre visszatérve (1854) a Landauer Ignác és Fiai cég beltagja lett. Több iparvállalat létesítésében is részt vett (brodi kőolaj- finomító, bukováczi ammóniák-szóda- gyár). 1905. január 27./1. bűm. - Magyar nemesség adományozása, a közgazdaság terén szerzett érdemeiért. Láng Lajos br. (1849-1918), statisztikus, egyetemi tanár, miniszter. Újságíróként kezdte pályáját, 1877 és 1881 között az Ellenőr, 1882-ben a Nemzet c. politikai lap munkatársa. 1877-ben a budapesti egyetemen magántanári képesítést nyert. 1878-ban országgyűlési képviselővé választották. 1883-ban nevezték ki a statisztika rendes tanárává a budapesti egyetemen, az MTA tagjává, majd 1905-1906-ban az egyetem rektorává választották. 1889 és 1893 között pénzügyminiszteri államtitkár. 1902-1903-ban kereskedelemügyi miniszter a Széli-, majd a Khuen-Héderváry kormányban. 1911- ben bárói címet kapott. A klasszikus polgári közgazdaságtan képviselője volt. Lányi Bertalan (1851-1921), jogász, miniszter. 1873-ban ügyvéd, 1884-ben törvényszéki bíró. 1889-től Budapesten működött. 1891 és 1895 között az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítő osztályán dolgozott, 1895-től átvette az osztály vezetését. 1905-ben országgyűlési képviselővé választották, és
