Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
a Fejérváry kormány igazságügy-miniszterévé nevezték ki. Számos törvényjavaslat előkészítésében vett részt. 1904. január 9У8. igm. - Jutalmazás a bányatörvény-javaslat elkészítéséért. 1905. március 31./6. igm. - All. titk. cím adományozása, nyugdíjazása alkalmából. Lázár István gr. szárhegyi, (1864-1920), politikus. Jogi tanulmányai után 1887-től Kolozsvárott főispáni titkár, majd tiszteletbeli szolgabíró. 1893-ban Beszterce-Naszód vármegye, 1895-ben Kolozs vármegye alispánjává választották. 1900-ban nevezték ki Brassó vármegye főispánjává. 1903-ban Maros-Torda vármegyébe helyezték át. 1906-ban felmentették állásából. 1910-től országgyűlési képviselő, de 1914- ben lemondott mandátumáról. 1903. december 4./3. bűm. - Főispáni kinevezése. Lers Vilmos br. (1869-1923), államtitkár. Jogi tanulmányai után a Kereskedelemügyi Minisztérium szolgálatába lépett, ahol 1913-ban államtitkár lett. 1900-1904-ben a Keleti Kereskedelmi Akadémia tanáraként működött. 1915- ben egyetemi nyilvános rendkívüli, 1921-ben címzetes nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki. 1917-ben bárói rangot kapott. 1919-1920-ban a magyar békeküldöttség fődelegátusa. 1922-ben országgyűlési képviselővé választották. 1904. február 21./11. kerm. - Osztálytanácsosi jelleg adományozása. Linhart György (1844-1925), botanikus. A magyaróvári felsőbb gazdasági tanintézet elvégzése után három évig természettudományokat hallgatott a hallei és a strassburgi egyetemen. Egy ideig Jelena Pavlovna hercegnő oroszországi birtokán és Albert főherceg uradalmában dolgozott. Flazatérése után 1874-ben a Magyaróvári Gazdasági Akadémia növénytan tanára és az 1884-ben szervezett Vetőmagvizsgáló Állomás vezetője lett. 1906-ban megszervezte a Növény élet és Kórtani Állomást, amelynek 1910-ig vezetője. Alapvető munkát végzett a mezőgazdasági kísérletügy terén. Korszerűsítette a vetőmagvizsgálat módszereit. 1905. március 18./3. fm. - Részvétel a bécsi növénytani kongresszuson. Lóczy Lajos (1849-1920), geológus. 1874-ben a zürichi műegyetemen szerzett mérnöki oklevelet. Hazatérve a Nemzeti Múzeum ásvány- és őslénytárában segédőr. 1877-1880-ban részt vett Széchenyi Béla kelet-ázsiai expedíciójában. 1883-tól a Földtani Intézetben dolgozott osztálygeológusként, a bánsági hegyvidék geológiai felvételezését végezte. 1889 és 1908 között a budapesti tudományegyetem egyetemes földrajz tanszékének tanára. 1888-tól az MTA tagja. 1902-ben a Földrajzi Intézet, majd 1908-ban a Földtani Intézet igazgatójává nevezték ki. 1900-1914 között a Földrajzi Társaság elnöke. Teleki Pállal és Papp Károllyal közösen szerkesztették Magyarország földtani térképét. Kezdeményezésére indult meg a Balaton és az Erdélyi medence tudományos feltárása. 1903. július 9./24.vkm. - Szolgálati idő megállapítása. Lobi Mátyás (1859-?), magánzó. A kereskedelmi iskola elvégzése után gabonakereskedelemmel kezdett foglalkozni. 1898-tól minden idejét arra fordította, hogy Magyarországon nem űzött iparágakat meghonosítson. 1906-ban magyar nemességet kapott.
