Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Az országgyűlés harmadik ülésszakának törvényalkotó munkája
1 Az országgyűlés harmadik ülésszakának törvényalkotó munkája Tisza István 1904. május 2-án kelt előterjesztésében kért engedélyt a királytól az ország- gyűlés harmadik ülésszakának megnyitására.782 783 Az 1904. május 3-án kelt királyi hozzájárulást követően a magyar országgyűlés harmadik ülésszaka 1904. május 7-én kezdte meg munkáját. Az országgyűlés első napjait a választási formalitások és a Jókai Mór halála feletti országos gyász határozta meg. Lukács László pénzügyminiszter előterjesztésére, amelyben a delegációk munkáját ismertette, május 10-én került sor. Az ellenzék erősen kifogásolta, hogy a közös kormány 163 millió koronával megemelt költségvetést terjesztett a delegációk elé.y83 A fenti igényt több képviselő az ínségre hivatkozva bírálta, és a kormányt annak elutasítására szólították fel. A delegációk előtt május 15-én tartott uralkodói beszéd világossá tette, hogy a megemelt hadikiadásokat a két kormánynak vállalnia kell. A megnyitott új ülésszakban újjáalakult Igazságügyi Bizottság első ülését Hódossy Imre elnök 1904. június 21-ére hívta össze. Az összejövetelen, amelyen a Bizottság munkarendjéről határoztak, a kormány részéről Plósz Sándor igazságügy-miniszter és Mohay Sándor államtitkár vett részt. A Bizottság az előterjesztése váró törvényjavaslatok előadóinak az alábbi személyeket választotta meg: az uzsora és káros ügyletekről Heincz Hugó; a kereskedelmi üzletek átruházásáról Neumann Annin; a főudvarnagyi bíráskodásról Szívók Imre; a magyar polgári perrendtartásról Issekutz Győző és Nagy Mihály. A határozat szerint a Bizottság a fenti törvényjavaslatokat csak a nyári szünet után fogja a parlament elé terjeszteni.784 A törvényhozói munka során éles vita alakult ki a galaci konzul német nyelvű leveléről, amelyet a debreceni polgármesterhez intézett. A konzul német nyelvű ügyintézését nem csak a debreceni polgármester kifogásolta, hanem a parlamenti ellenzék is tiltakozott a magyar nyelv hátrányos megkülönböztetése ellen. Bakonyi Samu 1904. június 23-án elhangzott interpellációjára válaszolva a miniszterelnök kijelentette, hogy „a közös külügyi képviseletnek hivatalos nyelve törvényesen a német.”785 A miniszterelnök válaszát, mely szerint Magyarországon a hatóságok németül is levelezhetnek, az ellenzék tiltakozása közepette a kormánypárti többség elfogadta. A magyar nyelv használatának kérdése került napirendre a közös hadügyminiszter látogatása során is. Pitreich 1904. július 3-án este érkezett Budapestre és a katonai büntető perrendtartást érintő nyelvkérdésről tárgyalt a magyar kormánnyal. A megegyezés arról szólt, hogy a hadügyminiszter tíz év alatt gondoskodik elegendő számú magyar hadbíróról, és ezt követően az ügykezelés nyelve a magyar lesz. A július 5-én elutazó hadügyminiszter csak annyi engedményt tett, hogy a magyar vádlottakat ezentúl anyanyelvükön fogják kihallgatni.786 782 MNL OL К 26-1905-Ш-74. Tisza István miniszterelnök legfelsőbb előterjesztése az uralkodó részére. 1904. május 2. 783 Burián István sürgette, hogy a megajánlott pénz kerüljön át a közös pénzügyminisztérium kezelésébe. (MREZSLT 45. f. Burián István iratai 7. cs. 7. t. 25-27. Burián István kérése az Országos Bizottság részére. 1904. június 4.) 784 Egyetértés, 1904. június 22. Az Igazságügyi Bizottság munkarendje. 785 A Néppárt 1904. június 25-én megjelent számában a vezércikk címe: Tisza merénylete a magyar nyelv ellen. 786 Egyetértés, 1904. július 6. Pietreich hazautazott. 211
