Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - B. Gróf Tisza István kormánya 1903. november 3-1905. június 18. - Az országgyűlés harmadik ülésszakának törvényalkotó munkája

Az 1904. évi költségvetés vita a képviselőházban 1904. június 23-án vette kezdetét.7®7 Neményi Ambrus a Pénzügyi Bizottság előadója emlékeztetett arra, hogy az 1903. évi költségvetést az országgyűlés 1904. március 22-én tárgyalta, és az év hátralévő részében még két év költségvetését kell a képviselőknek elfogadni. A Bizottság tagjai azt remélték, hogy az 1904. évre előterjesztett javaslatukat az országgyűlés rövid idő alatt megtárgyalja, és az ősszel már az 1905. évi költségvetés is napirendre tűzhető.7®8 A költségvetés részletes tárgyalásának első napján Komjáthy Béla hozzászólásából kiderült, hogy - a ráfordítandó idővel nem törődve - az ellenzék „az általános költségvetési vitánál a képviselőház bírálat tárgyává teszi az általános politikát és a politikai helyzetet”. Apponyi Albert - terjedelmes hozzászólását követően - az alábbi határozati javaslatot terjesztette elő: „Mondja ki a Ház, hegy a kormány által 1904. évre beterjesztett költségvetést nem fogadja el a részletes tár­gyalás alapjául, mert ebben olyan politika jut kifejezésre, amely a pénzügyi rend és az or­szág közgazdasági erejének követelményeivel kellően nem számol, [...].”7's‘7 Az 1904. évi költségvetés napirendre tűzésének első napján éles vita bontakozott ki a császári-királyi udvartartás költségéről.787 788 789 790 Az előterjesztésben a császári-királyi udvar­tartásnak Magyarországra háruló 1904. évi költségét a kormány kétmillió koronával ja­vasolta megemelni. Tisza István a többletköltséget a budai várban tervezett építkezéssel, a magyar királyi darabonttestőrség felállításával indokolta. A Függetlenségi Párt döntése szerint a „párt nemcsak a költségtöbbletet nem hajlandó megadni, hanem egyáltalában elzárkózik e címen bármely összeg megszavazásától mindaddig, amíg magyar királyi ud­vartartás nincs”.791 Az ülés második felében szót kérő Apponyi Albert is ugyanezt a véle­ményt hangoztatta. A fentiek ellenére a képviselőház - a nyári szünetre készülődve ­1904. július 22-én megszavazta az udvartartás költségeinek kért felemelését. A Pénzügyi Bizottság által az 1904. évi költségvetés tárgyalására javasolt ütemterv - a képviselők hosszúra nyúlt beszédei miatt - nem valósult meg. Az általános vita tizedik napján a kormánypárt indítványt adott be, amelyben javasolta az ülések meghosszabbítá­sát egy órával. Ezt az indítványt az ellenzék az obstrukcióra emlékeztető, a parlament munkáját hátráltató jelenetekkel fogadta.792 Az obstrukció jellegű hozzászólásoknak kö­szönhetően az 1904. évi költségvetés általános vitája csak 1904. július 8-án ért véget. Igaz 787 A kvótabizottság 1904. június 14-én délután négy órakor a képviselőház elnöki fogadótermében ülést tar­tott. A kvóta mértékét újabb egy évre uralkodói rendelet határozta meg. 788 MNL OL К 148-1904-3—3142. A pénzügyminiszter átirata a belügyminiszter részére az 1904. évi költ­ségvetésről. 1903. július 21.; MNL OL К 148-1904-3-3142. Lukács László pénzügyminiszter átirata Khuen-Héderváry Károly belügyminiszter részére az 1904. évi pénzügyi előirányzatról. 1903. október 19.; Egyetértés, 1904. június 24. A képviselőház ülése június 23-án. 789 Képviselőházi Napló, 1901-1904. XXVI. köt. 446 országos ülés. 1904. június 23. - A főrendiház Pénz­ügyi Bizottsága szintén ezen a napon ülésezett. A kormányt Lukács László pénzügyminiszter és Hieronymi Károly kereskedelemügyi miniszter képviselte a Bizottság ülésén. 790 1867-ig az egész Monarchiára vonatkozólag egységes állami pénzügy létezett. 1868-tól kezdve az udvar­tartás ellátásának a módja megváltozott, és költségeit a két államban külön szavazták meg. A megszava­zott összeg az állami költségvetésben részletezés nélkül szerepelt, felhasználásának ellenőrzésével az or­szággyűlés nem foglalkozott. (MNL OL К 275 5. cs. Kállay Tibor iratai. Magyarország és Ausztria jelen­legi területein lévő udvari kincstári vagyon. 1930.) 791 Egyetértés, 1904. június 24. A császári udvarért. 792 Kovacsevics István felszólalása ismét napirendre hozta az ún. horvát kérdést, a magyarellenes propagan­dára fordítandó pénzgyűjtés ügyét. A vitába aktívan részt vett Polónyi Géza, Khuen-Héderváry Károly és Bánffy Dezső. 212

Next

/
Oldalképek
Tartalom