Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
titkára. 1872-ben sárospataki plébános, 1884-ben Kassán mesterkanonok, 1886-tól székesegyházi főesperes. 1890-ben a Csanádi egyházmegye püspöke. 1896-ban valóságos belső titkos tanácsosi, 1902-ben pápai trónállói és római grófi címet kapott. 1904. november 21./31. vkm. -1. o. vaskor. r. adományozása, a közügyek terén szerzett érdemeiért. Désy Zoltán, (1862-1915), politikus. Jogot végzett, majd erdélyi birtokán gazdálkodott. 1892 és 1896 között nemzeti párti programmal országgyűlési képviselő. 1896-ban előbb Maros-Torda vármegye alispánja, később Szolnok- Doboka vm. főispánja. 1906-ban pénzügyminiszteri államtitkárrá nevezték ki. О robbantotta ki 1912-ben a hírhedt Lukács-féle „panama-pert”. Azzal vádolta a miniszterelnököt, hogy közpénzekből négymillió koronával gyarapította a Munkapárt vagyonát. A bírósági eljárás során Désyt felmentették, mire Lukács lemondott. Önkéntesként került az I. világháborúban az orosz frontra, ahol 1915-ben hősi halált halt. 1903. december 19./1. bűm. - Főispáni tiszte alóli felmentése. Deutsch Antal (1848-1920), újságíró. Tanulmányait Budapesten végezte. 1870-től 1909-ig a Pester Lloyd köz- gazdasági rovatának szerkesztője, majd haláláig külső munkatársa volt. Több tanulmánya jelent meg a Közgazdasági Szemleben. Munkatársa volt a párizsi Marché Financier c. évkönyvnek. 1905. február 8У27. kerm. - Magyar nemesség adományozása kemenesmi- hályfai előnévvel a közgazdaság terén szerzett érdemeiért. Dobokay Lajos (1849-1917), szőlészeti szakíró. A kolozsvári jogi egyetem befejezése után a Pénzügyminisztériumba került, ahol az államadóssági és hitelügyi, majd a jogügyi osztályon dolgozott. Hat éven keresztül (1876-1882) a kolozsvári jószágigazgatóságon tevékenykedett, ahonnan ismét visszarendelték a Pénzügyminisztériumba. A kincstári birtokok ügyeinek a Földművelésügyi Minisztériumba történt áttételekor (1890) őt is ide helyezték át, mint oszt. tanácsost. Az elkövetkező években több fontos megbízatást is teljesített: (1894) országos borászati kormánybiztos, (1898) miniszteri tanácsos, (1910) párizsi gazdasági szaktudósító. 1903. október 1./12. püm. - Személyi póthitel engedélyezése. Domahidy Elemér, domahidi (1865— 1930), országgyűlési képviselő. Eperjesen végezte jogi tanulmányait, majd a szatmári járás szolgabírója, később főszolgabírója. 1901-ben szabadelvű párti programmal országgyűlési képviselővé választották, 1903-ban Hajdú vm. főispánja. 1911 és 1917 között Hajdú vm. és Debrecen sz. kir. város főispánja. 1903. december 13./1. bűm. - Főispáni kinevezése. Edelmann Sebő (1851-1921), r. kát. pap, kanonok, matematika-fizika szakos tanár, természetudós. Szaktanulmányait a budapesti egyetemen és a műegyetemen végezte. 1871-ben lépett be a csorna-premontrei rendbe, 1876-ban szentelték pappá. 1874 és 1877 között Keszthelyen tanított, majd a szombat- helyi kát. főgimnázium tanára, 1895 és 1907 között igazgatója. 1904. december 18./22. vkm. - Kir. t. cím adományozása., a tanügyek terén szerzett érdemeiért.
