Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
Elek Pál (1856-1914), bankár, vezérigazgató. Párizsban és Londonban a Dreyfuss-bankház export- és importvállalatának volt a vezetője. 1890-től 1911-ig Baross Gábor meghívására a Magyar Kereskedelmi Rt. vezérigazgatójaként dolgozott. Megszervezte a fiumei gyarmatáru-behozatalt, és a Magyar Államvasutak Gépgyára vezérügynökségét. 1905. január 27У9. kerm. - Udv. tan. cím adományozása, a közgazdaság terén szerzett érdemeiért. Elischer Viktor (1854-1937), bankügyi szakember. Az ügyvédi oklevél megszerzése után 1880-tól az Osztrák-Magyar Bank tisztviselője lett. 1900 és 1919 között a bank magyarországi képviselője. 1922-ben a Devizaközpont elnökének, 1923-ban az Állami Jegyintézet al- elnökének nevezték ki. 1916-ban tagja lett a Pénzintézeti Központ igazgatóságának, amelynek 1924 és 1926 között vezérigazgatója, majd megbízott elnöke. 1904. december 18./6. püm. - Magyar nemesség adományozása, munkásságáért gölnicbányai előnéwel Emich Gusztáv (1863-1927), diplomata. Jogi és kereskedelmi tanulmányai után 1888-tól a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium munkatársa. 1905-től többször képviselte a kormányt külföldi kongresszusokon. 1917-ben az akkor megalakult Átme- netgazdasgi Minisztérium államtitkárává nevezték ki. 1920-ban, mint kereskedelemügyi miniszter, tagja a Simo- nyi-Semadam kormánynak. 1920 és 1925 között berlini követ. 1903. augusztus 5У22. kerm. - Delegátus, az ipari tulajdon oltalmára alakult nemzetközi szövetség kongresszusán. 1905. december 9./13. kerm. - Osztálytanácsosi kinev. Emich Gusztávné sz. Tomay Etelka (1845-?). 1865-ben lépett házasságra Emich Gusztáv udvari tanácsossal. Kezdeményezésére különböző közhasznú intézmények jöttek létre (leánygimnázium, „Wlassics Collegium”, stb.). Mozgalmat indított annak érdekében, hogy az Országos Nőképző Egyesület útján Erzsébet királyné hamvai felett emlékművet állítsanak fel. 1904-ben a II. o. Erzsébet-renddel tüntették ki. 1904. március 13./7. bűm. - Erzsébet-rend II. o. adományozása, közéleti tevékenységéért. Engel József (1851-1939), nagyiparos. Kereskedelmi tanulmányai után a délmagyarországi erdők kihasználásával, a faanyag gyári feldolgozásával foglalkozott. Szerepe volt a komlói kőszénbánya megnyitásában és a helyiérdekű vasút létesítésében. 1904-ben Peskodali előnéwel magyar nemességet kapott. 1904. november 21./2. bűm. - Magyar nemesség adományozása, a gazdasági élet területén szerzett érdemeiért. Eötvös Loránd br. (1848-1919), fizikus. Heidelbergben szerzett doktorátust 1870-ben. 1871-ben a pesti egyetemen a fizika magántanára, majd 1872-ben az elméleti fizika rendes tanára lett. 1878-ban átvette a kísérleti fizika tanszék vezetését. 1891 és 1892 között az egyetem rektora, 1889 és 1905 között az MTA elnöke. Kezdeményezésére alakult meg 1891-ben a Mathematikai és Physikai Társulat, melynek elnöke lett. 1894-1895-ben a Vallás- és Köz- oktatásügyi Minisztérium minisztereként dolgozott. 1895-ben létrehozta az 9Í2
