Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
Münchenbe megy Pilotyhoz, tanulmányai folytatására. 1871-ben a Mintarajz- iskola tanára. 1887-1889-ben készítette el a pécsi székesegyház két freskóját és ugyanott a Szt. Mór kápolna faliképéit. A kilencvenes években fejezte be Lotz Károllyal és Deák Ebner Lajossal a tihanyi apátság, valamint a Mátyás-templom freskóinak festését. Élete vége felé egyre többet foglalkozott pedagógiával. 1902-ben a Mintarajzis- kola igazgatójává, 1905-ben a II. mesteriskola igazgatójává nevezték ki. A magyar történelmi festészet egyik legnagyobb alakja volt. 1903. július 9*/22. vkm. - Igazgatói kinevezése. Székely György (1858-?), jogász. Jogi tanulmányai befejezésével Háromszék vármegyénél kezdte meg közszolgálatát előbb tiszteletbeli segédfogalmazóként, utóbb tiszteletbeli főjegyzőként. 1884-ben a Közmunka- és Közlekedés- ügyi Minisztériumba került, de családi körülményei miatt már a következő évben megvált állásától és 1894-ig birtokai kezelésével foglalkozott. Ebben az évben belügyminisztériumi fogalmazóvá nevezték ki és főispáni titkári minőségben dolgozott Háromszék vármegyében. 1896-ban országgyűlési képviselővé választották. Az uralkodó 1904-ben Brassó vármegye főispánjává nevezte ki. 1904. január 16/1. bűm. - Főispáni kinevezése. Szekér Gyula (1844-?), jószágfelügyelő. Már 19 éves korában a gróf Almásy család hitbizományi uradalmának sarkadi területén alkalmazták. Később (1873) a gyulavári uradalom főtisztjévé nevezték ki, majd (1898) jószágfelügyelői minőségben az egész birtok kezelésével bízták meg. Békés megyében elsőként használt gőzekét, a birtokon megépítette a gazdasági vasutat és a nagybani cukorrépa-termesztésre rendezkedett be. Tagja volt a vármegyei gazdasági egyesületnek, a törvényhatósági bizottságnak és az ármentesítő társulatnak. 1904. január 16./14. fm. - Ferenc József r. lov. kér. ad.ományozása, a mezőgazdaság terén szerzett érdemeiért. Szentgyörgyi Lajos, (1846-?), miniszteri tanácsos. Tanulmányai után a Honvédelmi Minisztériumban helyezkedett el, eleinte mint fogalmazó gyakornok (1872), később mint miniszteri titkár (1884), majd miniszteri osztálytanácsos (1890). 1905-ben megkapta a Lipót rend lovagkeresztjét. 1904. március 19./17. honv. m. - Min. tan. cím adományozása, szolgálataiért. Szilárdy Ödön (1832-1912), földbirtokos. Jogi tanulmányait Egerben végezte. 1849-ben részt vett a szabadságharcban, amiért büntetésül besorozták az osztrák hadseregbe. 1851-től gömöri birtokán gazdálkodott. Felesége révén bekapcsolódott a szénbányászatba. A Salgótarjáni Vasfinomító Társulatnak is részvényese lett. A Salgótarjáni Takarék- pénztár és a Salgótarjáni Villamossági Rt. elnöke, a képviselő testület tagja volt. 1904. október 21./4. bűm. - Magyar kir. udv. tan. cím adományozása, a közügyek terén szerzett érdemeiért. Szili (Szily) Adolf (1848-1920), szemészorvos. A bécsi egyetemen végezte orvosi tanulmányait. A diploma megszerzése után a bécsi, később a pesti poliklini- kán majd a pesti izraelita kórház főorvosaként dolgozott. 1883-ban magántanári képesítést nyert, 1895-ben 941
