Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
pedig c. rk. tanárrá nevezték ki. A szemfenékre vonatkozó kutatásai jelentősek. 1903. november 18./4. bűm. A szilsárkány i előnév adományozása. Szinyei Gerzson (1836-1919), tanár és író. Sárospatakon tanult, ott lett (1863) gimnáziumi tanár és főkönyvtáros. 1902-ben nyugalomba vonult. Számos esztétikai, irodalomtörténeti és pedagógiai tanulmányt írt. 1904. május 3./4. vkm. - Kir. tan. cím adományozása, az oktatás terén szerzett érdemeiért. Szirmai Oszkár (1858-?) tanulmányait Budapesten végezte, 1873-ban a Magyar Általános Hitelbank Rt. kötelékébe lépett. 1886-ban lett cégvezető, majd 1893-ban igazgatóhelyettes. 1896-ban a Kőolajfinomító Gyár Rt. igazgatójává nevezték ki, illetve számos részvény- társaság igazgatóságának tagjává választották. 1904. július 28./21. púm. - Magyar nemesség adományozása sárosi előnéwel, a közgazdaság terén szerzett érdemeiért. Szivák Imre (1849-1912), politikus, ügyvéd. 1872-ben kezdte meg közszolgálatát a Jászkun kerület aljegyzőjeként. 1875-től haláláig ügyvédként dolgozott Budapesten, és mint országgyűlési képviselő tevékenykedett. 1878-ban a boszniai okkupáció miatt küépett a kormánypártból és ellenzékbe vonult. 1905-ben alkotmánypárti, 1910-ben munkapárti programmal lett képviselő. 1902-ben megválasztották a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének. Számos törvényjavaslat kidolgozásában működött közre. 1903. október 1./1. igm. - Magyar nemesség adományozása. Tabódy József, (1837-?), lottójövedéki igazgató. Jogi tanulmányai elvégzése után a helytartósághoz került mint gyakornok, majd (1862) Bereg vármegyében főjegyző, megyei szolgabíró (1865), főügyész (1867). Átkerülve a Pénzügyminisztériumba (1870) pénzügyi titkár lett. 1880-ban cs. és kir. kamarási méltóságot kapott. 1904. május 31./15. püm. - Ferenc József r. középker. adományozása, nyugdíjazása alkalmából. Tallián Béla br. (1851-1921), politikus, miniszter. Jogi tanulmányai befejeztével Torontál vármegye szolgálatába lépett eleinte mint tiszteletbeli aljegyző (1873), főszolgabíró, majd 1880-tól alispán. 1886-ban Somogy, 1892-ben Békés és Csongrád vármegye főispánjává nevezték ki. Ugyanakkor mint Békés vármegye kormánybiztosát, megbízták az agrárszocialista mozgalmak okainak kivizsgálásával. 1896-ban, miután lemondott főispáni állásáról, országgyűlési képviselővé választották. Г903 -1905-ben a Tisza kormány földművelésügyi minisztere. Az I. világháborúban, Belgrád elfoglalása után annak rövid ideig polgári kormányzója volt. 1918 októbere után Szegedre menekült. A Tanácsköztársaság idején letartóztatták, majd 1919 augusztusa után Szegedre költözött. Telbisz Károly, (1854-1914), ügyvéd, polgármester. Az ügyvédi oklevél megszerzése után Franciaországban töltött néhány évet, majd 1880-ban telepedett le Temesvárod;, és nyitott ügyvédi irodát. 1884-ben városi főügyész, majd főjegyző lett. 1885-ben a város polgármesterének választották, amit haláláig betöltött. 1905. február 28У5. bűm. - Udv. tan. cím adományozása, szolgálataiért. 942
