Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - Névtár

Söpkéz Sándor (1866-1938), mérnök. Bu­dapesten, Berlinben és Londonban ta­nult. A Ganz és Társa villamossági osz­tályán kezdett el dolgozni, majd a Sie­mens és Halske cégnél a kocsiépítő osztály vezetője lett. 1875-től MÁV fő­mérnökként az elektromos vasútvilágí­tás bevezetését irányította. 1900-ban vasúti és hajózási felügyelő, 1906-ban miniszteri osztálytanácsos. 1899-ben nyert műegyetemi magántanári képe­sítést és 1908-tól haláláig a műegyetem II. sz. elektrotechnikai tanszékének ve­zetője. 1927-1935 között országgyűlési képviselő. 1904. január 4./16. kerm. - Min. tan. cím adományozása. Stein Ármin (1858-?), zálogházi igazgató. Tanulmányai befejezése után a Magyar Általános Takarékpénztárnál szolgált. 1893-ban foglalta el a Budapesti Taka­rékpénztár Rt. és az Országos Zálog­kölcsön Rt. igazgatói székét. Vezetése alatt a takarékpénztár tőkéje többször is megduplázódott. 1905. május 18./9. püm. - Ferenc József r. tiszti keresztjének adományozása, szolgálataiért. Stiller Bertalan (1837-1922), orvos. Ta­nulmányait a budapesti és a bécsi egye­temen végezte. 1874-ben a pesti izraeli­ta kórház főorvosa lett. Később egyete­mi tanárrá nevezték ki. 1904. július 12./9. búm. - Udvari tan. cím adományozása, a közegészségügy területén szerzett érdemeiért. Szamosi (Mayer) János (1840-1909), klasszika-filológus. Egyetemi tanulmá­nyait Bécsben végezte. 1861-től a budai főgimnáziumban tanított. 1872-ben a kolozsvári egyetem klasszika-filológia tanszékének rendes tanárává nevezték ki, 1873-tól az intézet igazgatójaként te­vékenykedett. 1887-től az Országos Középiskolai Tanárvizsgáló Bizottság alelnöke, majd elnöke. 1904. október 13./34. vkm. - Udv. tan. cím adományozása. Szapáry László gr. (1864-1939), diplo­mata, politikus. Tanulmányai elvégzé­se után Londonban követségi attasé. 1892-ben képviselővé választották. 1896-ban fiumei kormányzóvá nevez­ték ki, de egy vesztegetési botrány mi­att 1903-ban lemondott. 1922-1924-ben londoni magyar nagykövet. 1903. augusztus 5./1. me. - Lemondása fiumei kormányzói tisztségéről. Szatmáry Béla (1841-?) miniszteri taná­csos. Bányászati, kohászati és jogi ta­nulmányai után számvevőségi gyakor­nok (1863), majd a nagybányai bánya­igazgatóságnál gyakornoki állást kapott (1866). 1868-ban a zalatnai bányakapi­tánysághoz esküdtté nevezték ki. Ké­sőbb bányabiztosként (1870), majd pénzügyminisztériumi osztálytaná­csosként (1889) dolgozott. 1896-ban miniszteri tanácsossá nevezték ki. Osz­tálytanácsosként a bányászati ügyosz­tály vezetésével bízták meg, majd a bá­nyászati ügyek vezetője lett. 1904. május3i./i5. püm. - Lipót r. lov. kereszt adományozása, szolgálataiért. Szautner Zsigmond (1844-1910, kar­nagy. Felsőfokú zenei tanulmányai után a budapesti belvárosi plébánia kar­nagya lett, majd az Országos Zeneaka­démián a liturgia tanára, később az in­tézet igazgatója. 1904. december 2У46. vkm. - Ferenc József r. lov. kereszt adományozása. Székely Bertalan (1835-1910), festőmű­vész. 1851-1855-ben Bécsben J. N. Geiger és K. Rahl növendéke. 1855-ben visszatér Erdélybe. 1859-ben feleségével 940

Next

/
Oldalképek
Tartalom