Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
vű Párt tagjaként lépett politikai pályára. 1897-ben országgyűlési képviselővé választották. 1903-1905-ben a Kereskedelemügyi Minisztériumban dolgozott államtitkárként. 1910. januárjától 1913. júniusáig a Lukács és a második Khuen-Héderváry kormányban földművelésügyi, 1917. júniustól 1918 januárig az Esterházy és a harmadik Wekerle kormányban kereskedelmi, majd 1918. februártól földművelésügyi miniszter. 1903. november 10./5. kerm. - Kinevezése államtitkárrá. Sesztina Lajos (1823-1905), nagykereskedő. Az apja által 1819-ben alapított vaskereskedést a Tiszántúl egyik legnagyobb szaküzletévé fejlesztette. 1876- ban elnöke lett a debreceni Ipar- és Kereskedelmi Banknak és az István Gőzmalom Rt.-nek. 1904. november 5У2. püm. - Magyar nemesség adományozása, a közügyek terén szerzett érdemeiért. Simonffy Emil (1847-1919), tanár. Művészi és jogi tanulmányait befejezve a Pénzügyminisztériumban helyezkedett el. Az 1880-as években szülővárosába, Debrecenbe költözött. 1883-ban átvette a városi zenede igazgatását. Tevékenységével rendezte az iskola pénzügyi és oktatási helyzetét. 1903. december 4У25. vkm. - Kir. tan. cím adományozása, a zeneoktatás terén szerzett érdemeiért. Sobó (Staudner) Jenő (1853-1920), kohómérnök. A Selmecbányái akadémián tanult. 1877-ben az állami vasgyárak kisgarami gyáránál alkalmazták. 1878-ban Zólyombrézóra került, ahol a Martin-acélgyár építésében és üzembe helyezésében vett részt. A munkák befejezése után a zólyombrézói gyár üzemfőnökévé nevezték ki. 1892-től a Selmecbányái akadémián a középítészeti tanszék tanáraként működött. 1901- ben az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület alelnökévé választották. 1903. december 31./12. - Bányatanácsosi kinevezése. óltz Gyula (1837-1913), erdőmérnök. A Selmecbányái akadémián tanult. 1861-1871 között Körmöc-, Béla-, Selmecbányán és Diósgyőrött működött. 1871-től a Selmecbányái akadémia erdőmérnöki szakán tanított. Részt vett a magyar nyelvű erdészeti irodalom és szakoktatás megszervezésében. 1893-tól máramarosszigeti erdőigazgató volt. 1895-ben a Földművelésügyi Minisztérium kincstári erdőbirtokok ügyosztályának élére került. 1897-ben országos főerdőmesterré nevezték ki. 1904. április 11./20. fm. - Lipót r. lov. kér. adományozása, nyugdíjba vonulása alkalmából. Sorsich Béla (1860-1930), honvédtiszt. 1877- től szolgált a közös hadseregben. 1878- ban részt vett Bosznia és Hercegovina megszállásában. A honvédség állományába 1895-ben helyezték át mint I. o. századost. 1897-ben őrnagyi rangot kapott, majd alezredessé léptették elő. 1898 és 1903 között a pécsi hadapród iskola parancsnoka. 1903-ban részére a severini nemesi előnevet adományozta az uralkodó. Az első világháború folyamán a szerb, az orosz és az olasz fronton is dandár-, hadosztály-, hadtestparancsnoki beosztásokat töltött be, a háború végén altábornagyi rendfokozatban. 1903. július 17./3. bűm. - Nemesi előnév adományozása. 939
