Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
bécsi műegyetemen végezte, majd a Selmecbányái akadémián tanársegéd, később a vegyészeti tanszék vezetője lett. Korszerű vegyészeti laboratóriumot alakított ki. 1903. december 31./12. kerm. - Bányatanácsosi cím adományozása. Schmausz Endre (1841-?), főispán. 1872-től több cikluson át országgyűlési képviselő. 1881-ben Bodrog vármegye alispánjává, majd 1895-től Szabadka, 1897-től pedig Baja város főispánjává nevezték ki. 1904-ben nyugdíjazták. 1904. augusztus 8./3. bűm. - Főispáni tisztség alóli felmentése. Schmidt József (1848-1928), jogász, közgazdász. Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. 1873-ban szerzett ügyvédi oklevelet és nyitott ügyvédi irodát Budapesten. 1885 és 1887 között a Pálffy grófok jószágigazgatójaként dolgozott. 1888-ban a Pénzügyminisztériumba került, majd 1891-ben mint miniszteri tanácsost a Földművelésügyi Minisztériumba, később a Kereskedelemügyi Minisztériumba helyezték át. 1896-ban a milleneumi kiállítás igazgatásával bízták meg. A rá következő évben, az akkor szervezett Szabadalmi Hivatal elnöke lett. 1899 és 1905 között országgyűlési képviselőként tevékenykedett. 1900-ban a budapesti Központi Takarékpénztár alelnök-vezérigazgatója, 1916-ban a Pénzintézeti Központ első elnöke lett. 1924-ben vonult nyugdíjba. 1903. október 12./15. me. - Legfelsőbb elismerés, kiállítás szervezéséért. Schmidt László, mérnök. 1866-ban bá- nyagyakomokként kezdte meg szolgálatát az aknaszlatinai sóbányahivatalnál. 1870-ben bányatisztnek, 1877-ben bányapedagógusnak, 1896-ban a rónaszéki sóbányahivatal főnökévé nevezték ki. 1900-ban kapta meg a bányatanácsosi címet. 1902-től az aknaszlatinai főbányahivatal vezetője. A sóbányászat terén kifejtett érdemeiért a III. o. vaskoronarenddel tüntették ki. 1904. június 14./33. püm. - Főbányatanácsosi kinevezés. Schönborn-Buchheim Frigyes Károly gr. (1869-1932), földbirtokos. Apja Schönborn-Buchheim Ervin, magyar főrendiházi tag, akinek halálával a kb. 240 000 kát. holdnyi munkácsszent- miklósi hitbizományi uradalmat örökölte. Birtokai egy részét állami bérletbe adta, melyet a hegyvidéki községek lakói használhattak. Az uradalom többi részén mintaszerű erdőgazdaságot és tehenészetet hozott létre. 1904. február 24У5. fm. - Lipót r. középker. adományozása, a közgazdaság terén szerzett érdemeiért. Schulek Frigyes (1841-1919), építész. Akadémiai tanulmányait Bécsben végezte. 1870-ben telepedett le Budapesten, Steindl Imre irodájában dolgozott. 1871-ben a Mintarajziskola tanárának nevezték ki. 1872-ben lett a Műemlékek Országos Bizottságának építésze. 1895-től az MTA tagja. 1903 és 1911 között a műegyetemen a középkori építészet tanára. Számos magyar középkori építészeti emlék helyreállítása fűződik nevéhez (pl. a Budavári Nagyboldog- asszony-templom átépítése 1873-1876). Tervei szerint épült a Halászbástya, a szegedi ref. templom, stb. 1903. december 31./2. vkm. - Az Erzsébet szobor létrehozására alakult bizottság tagja. Serényi Béla gr. (1866-1919), politikus, miniszter. Tanulmányait a bécsi Theresianumban végezte. A Szabadel938
