Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - Névtár

1905. március 18./28. kerm. - Ferenc József r. lov. kér. adományozása, a köz­gazdaság terén szerzett érdemeiért Ludvigh (Ludwig) Gyula (1841-1919), mérnök. A brüsszeli egyetemen vasút­építést és -tervezést tanult, majd 1863-tól Spanyolországban dolgozott. 1867 után tért haza, és a vasúti központi irodában lett osztálymérnök. Műszaki javaslatai alapján jelölték ki a Bosznia és Románia irányába megépített vasúti csatlakozásokat. 1881-től a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztériumban osztályvezető. 1883-ban az Államvas­utak igazgatóságának tagjává választot­ták. 1887-től a MÁV elnök-igazgatója, majd 1909-ben a Kassa-Oderbergi Vasút vezérigazgatója lett. 1893-tól fő­rendiházi tag. 1905. január 6У22. kerm. - Titkos tan. cím adományozása, nyugdíjazása alkal­mából. Lukács László (1850-1932), pénzügyi szakember, miniszter, miniszterelnök. A kolozsvári jogi tanulmányok után 1874-ben a győri jogakadémia rk. taná­rává nevezték ki. 1877-ben átvette atyja ércbányáinak vezetését. 1878-ban or­szággyűlési képviselővé választották. 1887-ben a Pénzügyminisztériumba ke­rült eleinte mint min. tanácsos (1888) később mint pénzügyi államtitkár (1893). 1895 és 1905 között, ill. 1910-ben pénzügyminiszterként működött. 1912-ben miniszterelnöknek nevezték ki. 1913-ban „panamázás” vádja miatt lemondott és visszavonult az aktív poli­tikai élettől, de 1921 és 1924 között tagja volt a Pénzügyi Tanácsnak. Madarassy Gábor, (1859-1929), államtit­kár. Hivatali pályáját mint fogalmazó­gyakornok kezdte. 1900-ban lett mi­niszteri tanácsos és a Dohányjövedéki Központ igazgatója. 1912-ben ország- gyűlési képviselőnek választották, és még ugyanebben az évben pénzügyi ál­lamtitkárrá léptették elő. 1905. március 18.I/16. püm. - Min. tan. cím adományozása. Mágócsy Dietz Sándor (1855-1945), bo­tanikus és fiziológus. Egyetemi tanul­mányai után a Selmecbányái Erdészeti Akadémián lett tanársegéd (1879). 1880 és 1888 között a budapesti egye­tem növénytani tanszékén dolgozott. 1889-ben egyetemi magántanári képe­sítést nyert. 1901-ben a budapesti egye­tem növénytani tanszékének ny. ren­des tanárává nevezték ki, és az egyete­mi Botanikus Kert igazgatója lett. Az MTA tagja (1897). 1929-ban vonult nyugdíjba. 1905. március i8./3.vkm. - Kong­resszusi kiküldetés. Magyary-Kossa Gyula (1865-1944), or­vos. Egyetemi tanulmányai után, 1889-1893-ben a budapesti egyetem gyógyszerészeti tanszékén dolgozott, majd kémiai tanulmányokat végzett. 1894-ben lett a budapesti egyetemen a méregtan tanára. 1896-ban az Állator­vosi Főiskolán a botanika és a gyógy­szertan ny. r. tanárává nevezték ki. 1918-ban kapta meg a magyar királyi udvari tanácsosi címet. 1903. november 23./ii.vkm. - Fizetési osztályba sorolás. Mailáth László gr. (1862-1934), földbir­tokos, főrendiházi tag. A 11. huszárez­red tényleges állományában szolgált, majd mint főhadnagy került át a tarta­lékos állományba. 1886-ban cs. és kir. kamarásnak nevezték ki. Verőce vár­megyei birtokán gazdálkodott, Hor- vát-Szlavónországban a mező- és erdő­926

Next

/
Oldalképek
Tartalom