Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
gazdálkodás terén jelentős érdemeket szerzett. 1904. december 2У44. hszdm. - Szt.István r. kiskeresztjének adományozása a közügyek terén szerzett érdemeiért. Makfalvay Géza (1844-1924), politikus. Jogi tanulmányai befejezése után a királyi táblánál segédfogalmazó. 1872-ben Kaposváron törvényszéki bíróvá választották, majd ügyvéd lett. 1901-ben ország- gyűlési képviselő. 1903-ban földművelés- ügyi államtitkárnak, 1910-ben Somogy vármegye főispánjává nevezték ki. 1903. november 10./6. fm. - Min.áll. titk. kinevezése. Malcomes Jeromos br. (1851-1915), szaktudósító. Tanulmányai befejezése után katonai pályára lépett, de csakhamar visszavonult gazdálkodni. 1875-ben lépett állami szolgálatba mint kataszteri felügyelő, majd 1885-ben a Pénzügyminisztériumba nevezték ki miniszteri biztosnak. 1891 és 1911 között a Földművelésügyi Minisztériumban osztálytanácsos. Eközben müncheni és berlini gazdasági szaktudósítói feladatot is ellát. 1898-ban III. o. vaskoro- na-renddel tüntették ki. A mezőgazda- sági szövetkezés terén irodalmi tevékenységet fejtett ki. 1903. október 1./12. - Pótlékügy. 1904. február 7./17. - Min. tan. cím adományozása. Mály Sándor, (1849-1929), mérnök. 1873-ban szerzett bányamérnöki oklevelet. 1892-1894-ben a Selmecbányái Akadémia tanáraként dolgozott, majd a Pénzügyminisztérium bányászati főosztályának munkatársa, 1905-től vezetője. Közreműködött az állami szénbányászat fejlesztésében. Az ország kőolaj- és földgázkincsének feltárása terén elért eredményeiért nemességet kapott. 1905. május i8./8.püm. - Min. tan. kinevezése. Mara László, (1859-?), főispán. Jogi tanulmányai befejeztével Hunyad vármegyébe került mint tiszteletbeli aljegyző, később valóságos aljegyzővé, majd 1889-ben a hátszegi járás főszolgabírájává választották. 1894-ben kilépett a vármegyei szolgálatból és gazdasága vezetésével foglalkozott. 1896-ban országgyűlési képviselőnek, 1899-ben Hunyad vármegye alispánjának választották. Az uralkodó 1904-ben Hunyad vármegye főispánjává nevezte ki. 1904. január 16./1. bűm. - Főispáni kinevezése. Margitai József (1856-?), pénzügyi szakember. Jogi tanulmányai befejezésével ügyvédi és jogtudori oklevelet szerzett. Közszolgálatát 1880-ban kezdte meg mint gyakornok Zemplén vármegyében. 1887-ben főispáni titkárrá nevezték ki, ugyanakkor a vármegyei tiszti főügyész teendőit is végezte. 1892-ben került a Pénzügyminisztériumba pénzügyi titkárnak, 1899-ben pedig valóságos miniszteri osztálytanácsossá nevezték ki. 1903. december 4./10. püm. - A margitai nemesi előnév és nemesség adományozása, a pénzügyi közigazgatás terén szerzett érdemeiért. Mársits Rozina (1856-?), tanítónő. Hátszegen (1877), majd Aradon tanított. Később a temesvári áll. felsőbb leányiskola igazgatójává nevezték ki. Cikkei Ruth álnéven jelentek meg. 1904. január 30./16. vkm. - Koronás magyar érdemker. adományozása.
