Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - Névtár

beosztásáról történt lemondása alkalmából.

Klekner Alajos (1836-?), jogakadémiai tanár. Tanulmányai után jogi pályáját 1861-ben királyi táblai fogalmazóként kezdte. 1863-ban került a kassai jogakadémiára segédtanárnak. 1868-ban a római és az egyházjog rendes tanárává, 1884-ben a jogakadémia igazgatójává nevezték ki.

1904. november 21./31. vkm. - III. o. vaskor, r. adományozása, tanári munkásságáért.

Kolossváry Dezső, kolosvári (1854- 1919), tábornok, miniszter. A bécsi műszaki katonai akadémia elvégzése után

1876-ban kezdte meg katonai szolgálatát. 1903-ban vezérőrnaggyá léptették elő, majd a Khuen-Héderváry kabinetben lett honvédelmi miniszter. Ezzel egyidőben kapta meg a belső titkos tanácsosi méltóságot. A kabinet bukása után visszahelyezték a hadsereg tényleges állományába. 1907-ben altábor- naggyá, 1911-ben pedig a lembergi 11. hadtest parancsnokává nevezték ki.

1903. december 31./30. honv. m. - Illetmény ügye.

Kolossváry Endre (1858-1939), gépész- mérnök. Műegyetemi tanulmányait befejezve, 1882-ben a MÁV szolgálatába lépett, majd 1887-ben a Postához került. 1909-ben a Posta és Távirda Igazgatóság műszaki osztályának vezetője lett. 1928-ban mint helyettes vezérigazgató vonult nyugalomba. Nevéhez fűződik a távíró- és távbeszélőhálózatok kiépítése, az automata telefonközpontok létesítése.

1903. december 31./22. kerm. - III. o. vaskor, r. adományozása.

Kolossváry József (1851-?), főispán. Jogi tanulmányai után Veszprém vármegye

szolgálatába állt előbb mint aljegyző (1878), főjegyző (1881), később pedig mint alispán (1894). 1903-ban az uralkodó Veszprém vármegye főispánjává nevezte ki.

1903. december 4./3. bűm. - Főispáni kinevezése.

Konrád Jenő (1854-1919), orvos. 1875-ben gyógyszerészeti, 1879-ben egyetemes orvosdoktori oklevelet szerzett. Három év külföldi tanulmányút után 1886-ban kinevezték a nagyszebeni elmegyógyintézet igazgatójává. 1905-ben került a budapesti lipótmezei Állami Elmegyógyintézet élére, majd 1910-től a Schwartzer-féle szanatórium vezetését vette át. 1909-ben miniszteri tanácsosi címmel tüntették ki.

1905. március 18./6. bűm. - Igazgatói kinevezése.

Koós Mihály (1869-1941) gazdaságpolitikus. Jogi tanulmányai után a Földművelésügyi Minisztériumhoz került, ahol 1917-ben a mezőgazdasági osztály főnöke lett. 1921-től, mint az Országos Mezőgazdasági Kamara és a Magyar Nemzeti Bank főtanácsosa a nagybirtokosok érdekeit képviselte.

1905. február 8./32. fm. - Ferenc József r. lov. kér. adományozása, szolgálataiért.

Korányi Frigyes br. (1827-1913), orvos, belgyógyász. Orvostanhallgatóként részt vett a szabadságharcban, majd a bécsi sebészeti klinikán képezte magát tovább. 1851-ben avatták orvos- és sebészdoktorrá. A szabadságharcban való részvétele miatt Nagykállóra száműzték, ahol 1852-től orvosként dolgozott. 1861-től Szabolcs vármegye főorvosa. 1864-ben Pestre került a tífuszkórházhoz, majd a Rókus-kórház idegosztályának vezetője lett, ugyanakkor magántanári képesítést is szerzett.

922