Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
1866-ban lett a belgyógyászat tanára. Miután az egyetemen megszervezte az I. Belklinikát, 1908-ig, nyugalomba vonulásáig igazgatója és tanára volt. 1886-1887-ben az egyetem rektora, 1884-től az MTA tagja. Munkássága elismeréseként 1884-ben tolcsvai elő- névvel nemesi, majd 1908-ban bárói címet kapott. 1891-ben a főrendiház örökös tagjává nevezték ki. Tudományos eredményei főleg a mellkasi betegségekkel voltak kapcsolatosak. Kezdeményezésére indult meg a tuberkulózis elleni küzdelem. Szorgalmazta a gyógyfürdők fejlesztését. 1903. október 1./8. - Kinevezése az Igazságügyi Orvosi Tanács elnökévé. Korányi Frigyes br., ifj. (1869-1935), gazdaságpolitikus, miniszter. Egyetemi tanulmányai után a Pénzügyminisztérium szolgálatába lépett (1892), ahol hamarosan osztálytanácsos lett. 1912-ben választották meg az Országos Központi Hitelszövetkezet vezérigazgatójának. 1919-1920-ban pénzügyminiszter, majd lemondása után visszatért a Hitelszövetkezet élére. 1923-ban párizsi nagykövetté nevezték ki. 1924-ben a Bethlen kormány pénzügyminisztere, 1928-ban a Pénzintézeti Központ elnöke, 1931—1932 között Károlyi Gyula kormányában ismét pénzügyminiszterként tevékenykedett. 1932-ben a felsőház örökös tagjává nevezték ki. 1905. február 14./6. püm. - Min. tit. cím adományozása. Kosutány Tamás (1848-1915), agrármérnök, agrárkémikus. Felsőfokú tanulmányait Keszthelyen végezte, majd 1871-től a magyaróvári gazdasági tanintézet tanára. 1884-től a Magyaróvári Gazdasági Akadémiához tartozó Mezőgazdasági Vegy kísérleti Állomás munkáját is irányította. 1904-ben az Országos Kémiai Intézet igazgatójává nevezték ki. 1904. május 31./40. vkm. - Igazgatói kinevezése. Kovách Aladár (1866-1922), orvos. 1892-ben szerzett orvosdoktori oklevelet, de már 1887-től a budapesti Mentő Egylet szolgálatába állt. 1894-ben került a budapesti egyetem I. számú sebészeti tanszékére, mint műtőorvos. Több külföldi tanulmányutat tett, hogy a mentőügyet tanulmányozza. Nevéhez fűződik a hazai mentőintézmény megalapítása. 1903. október 12./2. bűm. - Kir. tan. cím adományozása, a mentők szervezetének létrehozása terén szerzett érdemeiért. Krecsányi Ignác (1884-1923), színész, színigazgató, újságíró. Pályáját 1863- ban a budai Népszínházban kezdte. 1868 és 1873 között az Athenaeumban, mint korrektor és revizor dolgozott. 1873-ban Kecskeméten lett színigazgató. Társulatával járta az országot, főbb állomásai Pozsony, Fiume, Kassa, Temesvár, Debrecen, Arad, Buda voltak. 1883-tól bérelte nyaranta a krisztinavárosi Budai Színkört. 1888 és 1913 között temesvári színigazgatóként tevékenykedett, majd a budai-temesvári társulat vezetője lett. Nagy szerepet játszott a magyar nyelvű színházi kultúra terjesztésében. Szerkesztette a Színházi Naptárt és a Tháüa Emléknaptárt. Értékes színészettörténeti gyűjteménye a Nemzeti Múzeumba került. 1903. október 12./2. vkm. - Ferenc József r. lov. kér. adományozása a színművészet terén elért eredményeiért.
