Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
1904- június 14./22. fm. - Min. osztálytan. cím adományozása. 1905. augusztus 13./10. fm. - Valóságos min. tan. cím adományozása. Keglevich István gr., (1840-1905), színházi intendáns. Katonai pályára készült. 1865-ben országgyűlési képviselővé választották, majd Bars vármegyében fejtett ki gazdasági tevékenységet. 1886—1894-ben és 1898-tól 1902-ig az Operaház és a Nemzeti Színház intendánsa volt. 1896-1898-ban a Magyar Vígszínház Rt. egyik vezetőjeként és a Vígszínház igazgatósági tagjaként működött. Intendánsi működésének maradandó emléke a Nemzeti Színház különlegességi kelléktára. 1903. október 12./3. vkm. - Kegydíj adományozása. Kerékgyártó Árpád Alajos (1818-1902), egyetemi tanár. Jogi és államtudományi tanulmányai végeztével (1838) Pest város írnokaként ügyvédi oklevelet szerzett (1842). 1843-1844-ben a pesti országgyűlési követek segédjeként Pozsonyban tartózkodott. Rövid idő alatt törvényszéki aljegyzőből (1848) főjegyző lett, majd 1849-től Haynau bevonulásáig törvényszéki tanácsnok. Az abszolutizmus időszakában ügyvédi gyakorlatot folytat és csak 1861-ben vállal közigazgatási tanácsnoki állást, illetve fogadja el Pest város helyettes polgár- mesteri tisztét. Ebben az évben az MTA levelező tagjává választják. 1867-től a pesti, majd 1873-tól a a budapesti tudományegyetemen magyar művelődéstörténetet tanít. 1876- tói 1879-ig a bölcsészkar dékánja. Az 1867-1868-as tanévben az egyetem díszdoktorává avatták. 1898-as nyugdíjba vonulása alkalmából kutatói és tanári munkája elismeréseképpen nemességet kapott, ekkor vette fel a vámosgyörki előnevet. 1903. július 9./23. vkm. - Árvái részére kegydíj adományozása. Kherndl Antal (1842-1919), mérnök, műegyetemi tanár. Műszaki tanulmányainak befejezése után, 1866-ban Zürich város műszaki hivatalának alkalmazottja. 1867-ben tért haza és a pesti műegyetemen előbb tanársegéd, majd 1869-ben a víziút- és vasútépítéstan, 1881- ben pedig a hídépítéstan nyilvános rendes tanára, az MTA tagja (1884). A Magyar Mérnök és Építész Egylet egyik alapítója és titkára (1869-1870), majd tiszteletbeli tagja. A hídépítés elméleti kérdéseivel foglalkozott. 1903. október 12 /16. kerm. - Udv. tan. cím adományozása, az Erzsébet-híd építése terén szerzett érdemeiért. Khuen-Héderváry Károly gr. (1849-1918), politikus, miniszterelnök. 1875-ben lett országgyűlési képviselő, majd 1882-ben Győr vármegye főispánjává nevezték ki, 1883 és 1903 között horvát bán. 1903 júniusában kormányt alakított. 1904-ben a kir. személye körüli miniszter lett, majd 1905-ben lemondott tisztségeiről. 1910-től 1912-ig újra miniszterelnök. A Nemzeti Munkapárt alapítója. 1915-től az MTA tagja. Kiss Pál, nemeskéri, (1856-1928) államtitkár. Jogi tanulmányait Franciaországban végezte, 1880-ban tért haza, 1882- ben országgyűlési képviselőnek választották. 1895-ben Zólyom vármegye főispánjának, 1896-ban a Földművelésügyi Minisztériumba államtitkárnak nevezték ki. 1900-ban, a párizsi világkiállításon a magyar mezőgazdaság bemutatásán fáradozott. 1903. november 10./6. fm. - A Lipót r. középker. adományozása, államtitkári 921
