Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - Névtár

jáépítési munkálatokkal megbízott ki­rályi biztos mellé került. A királyi biz­tosság feloszlatása után 1884 és 1905 kö­zött Szeged, közben egyúttal 1886-tól 1896-ig Hódmezővásárhely, valamint 1887-1893-ban Szabadka főispánja. 1893-ban a király a főrendiház élet­hossziglani tagjává nevezte ki. 1898-ban megkapta a Lipót-rend lovagkeresztjét. 1905. február 2У2. bűm. - B. t. t. cím adományozása, nyugdíjba vonulása al­kalmából. Kállay Rudolf (1853-1920), orvos. Tanul­mányait Bécsben, majd Budapesten folytatta, 1897-ben szerzett diplomát. Eleinte magántanárként dolgozott, majd 1886-ban a nagykállói kórházba került. 1900-ban a nyíregyházi várme­gyei kórház igazgató főorvosának ne­vezték ki, amely ma a nevét viseli. 1904. március 13./7. bűm. - Kir. tan. cím adományozása, a közegészségügy terén szerzett érdemeiért. Kämmerer Ernő (1856-1920) politikus, történész. Tanulmányai után 1886-ig az Igazságügyminisztériumban fogal­mazó. 1887-től országgyűlési képviselő. 1896-ban az Országos Képtár és a vele kapcsolatos Történelmi Képcsarnok kormánybiztosává, majd 1901-ben a Szépművészeti Múzeum igazgatójává nevezték ki. Miniszteri tanácsosi címet kapott. 1914-ben ment nyugdíjba. 1903. december 31./2. me. - Kinevezése az Erzsébet királyné szobrának felállí­tására alakult bizottság tagjává. Károly (Kari) Rezső (1868-1945), a^a' démiai tanár. A magyaróvári Gazdasá­gi Akadémián szerzett oklevelet (1891), majd néhány évet itt oktatott. 1896-tól a Keszthelyi Gazdasági Tanintézet ta­nára és a Növénytermelési Kísérleti Tér vezetője. 1897-ben a Földművelés­ügyi Minisztériumba került, később az Orsz. Mezőgazdasági Üzemi Intézet igazgatója lett. 1893-ban Németország­ban a cukorrépa-termelést tanulmá­nyozta, és tapasztalatai alapján szervez­te meg a hazai cukorrépanemesítést. Ja­vaslatára létesítették az Alföldi Mezőgazdasági Intézetet és a Kender­és Lentermelési Kísérleti Állomást. 1904. március 19./15. fm. - Gazdasági akadémiai tanári cím adományozása. Kassuba Domokos (1851-1931), ciszter­ci-rendi áldozópap, középiskolai tanár. 1868-ban lépett a ciszterci rendbe, 1874-ben szentelték pappá. Öt éven ke­resztül Pécsett főgimnáziumi tanár, majd Egerbe került tanítani. 1892-ben lett egri perjel és főgimnáziumi igazgató. 1903. július 17./26. vkm. - Ferenc József r. lov. kér. adományozása, az oktatás­ügy területén szerzett érdemeiért. Kazay Mór orvos. Miskolcon megszerez­te a mentő-egyesületet, amelynek ve­zetője lett. A miskolci önkéntes tűzoltó egylet és a vármegyei árvaház orvosa­ként tevékenykedett, majd Miskolc vá­ros főorvosának nevezték ki. 1904. február 7./1. me. - Koronás ma­gyar érdemker. adományozása, a köz- egészségügy terén szerzett érdemeiért. Kazy József br. (1856-1923), államtitkár. Jogi tanulmányai elvégzése után (1878) állami szolgálatba lépett és éveken át ve­zette a Földművelésügyi Minisztérium keretén belül működő statisztikai osz­tályt, majd az ún. rutén kirendeltséget. Az 1900. évi párizsi és az 1909. évi buka­resti kiállítás miniszteri biztosa volt. Te­vékenysége elismeréseként miniszteri osztálytanácsosi (1904), majd valóságos miniszteri tanácsosi (1905) címet kapott. 1910-ben államtitkárrá nevezték ki, 1913-ban magyar báróságot kapott. 920

Next

/
Oldalképek
Tartalom