Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - Névtár

1878-ban helyettes polgármesternek választották meg. 1901-től 1906-ig Arad polgármestere, 1904-ben királyi tanácsosi címet kapott. 1904. április 11./3. bűm. - Kir. tan. cím adományozása, szolgálatai elismeréséül. Iszer Károly (1861-1929), vasúti tisztvise­lő, sportszervező. Reáliskolai tanulmá­nyai után mint magántisztviselő he­lyezkedett el. 1882-ben lépett az Oszt­rák-Magyar Államvasúttársaság szol­gálatába, ahol nemsokára miniszteri osztályfőnökké nevezték ki. Sokat tett a magyar tömegsport fejlesztéséért. Alapító tagja volt a Budapesti Torna Clubnak és ezzel a magyar labdarúgás­nak, a Budapesti Versenypályának, és a Sportvilág c. lapnak. 1904. január 16./20. vkm. - Ferenc Jó­zsef r. lov. kér. adományozása, sport- szervezői tevékenységéért. Janny Gyula (1842-1916), sebész-orvos. 1866-ban Bécsben szerzett sebészdokto­ri és szülészmesteri oklevelet. Az István Kórház főorvosa (1871), majd a Vörös- kereszt kórházának megalapítása után annak igazgatója. (1884) Részt vett az ápolónőképzés megszervezésében. 1881-ben a sebészet magántanárává, 1895-ben egyetemi rendkívüli tanárrá nevezték ki. 1910-ben vonult nyuga­lomba. 1903. július 17./2. me - Fehérvári nemesi előnév adományozása. Jellinek Henrik (Haraszti) (1853-1927), közlekedési szakember. Tanulmányai elvégzése után az apja igazgatása alatt álló Budapesti Közúti Vaspályatársaság szolgálatába lépett. 1883-ban a társaság vezérigazgatója, később elnöke lett. Fontos szerepet játszott Budapest köz­úti vasúthálózatának kiépítésében. 1904. december 2У24. kerm. - Kir. udv. tan. cím adományozása. Jeney Lajos, biztosítási szakember. Ta­nulmányai befejeztével a „Pannónia” Magyar Viszontbiztosító szolgálatába lépett 1868-ban, majd 1881-ben az Első Magyar Általános Biztosító Társaság főnökének nevezték ki. 1892-ben a tár­sulati közgyűlés ügyvezető igazgatóvá választotta. 1894-ben királyi tanácsosi címmel tüntették ki. , 1905. február 8У5. bűm. - Udv. tan. cím adományozása, a közgazdaság te­rén szerzett érdemeiért. Jenovay Imre, földbirtokos. Aktívan részt vállalt a Torontál vármegyei Szerb-Ittebe község ügyeinek intézésé­ben. Adományként római katolikus templomot építtetett. Tevékenysége hatására létesítették a községházát, az iskolát és az óvodát. 1904. február 21./1. bűm. - Kir. tan. cím adományozása. Jolesch Gyula (1862-?), textilipari igazga­tó. A kereskedelmi akadémia elvégzése után apja szövő- és fonógyárában dol­gozott. 1892-ben került a Váczi Első Magyar Szövő- és Kötőgyár Rt. igaz­gatói székébe. 1897-ben szerezte meg a magyar állampolgárságot. 1898-ban a Rózsahegyi Magyar Textilipar Rt., majd a Northrop Magyar-Amerikai Szövő- és Fonógyár vezetésével bízták meg. 1904. szeptember 22./21. kerm. - Fe­renc József r. lov. kér. adományozása, az ipar területén szerzett érdemeiért Kállay Albert (1843-1922), főispán. Jogi tanulmányait Pesten végezte. 1867-től lett Szabolcs vármegye tiszteletbeli al­jegyzője. 1870-től a Belügyminisztéri­umban dolgozott. 1879-ben, a szegedi árvizet követően, a helyreállítási és új­

Next

/
Oldalképek
Tartalom