Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - Névtár

1905. március 18./1. me. - Nyugdíj megállapítása. 1906. január 4./41. bűm - Legfelsőbb elismerés. Hock Ferenc (1857-?), pénzügyi szakem­ber. 1883-ban lépett az Osztrák-Ma­gyar Bank szolgálatába, ahol munkájá­nak eredményeként soron kívül lett aj­tónálló. 1903. december 13./10. püm. - Koronás ezüst érdemker. adományozása, az Osztrák-Magyar Banknál végzett munkájáért. Hoffmann Károly (1840-?), bankigazga­tó. Tanulmányait Budapesten és Bécs- ben folytatta. 1868-ban került a Ma­gyar Általános Hitelbankhoz. 1892-ben az intézet cégvezetője, majd 1894-ben igazgatóhelyettessé nevezték ki. 1904 .január 9У7. püm. - Ferenc József r. lov. kér. adományozása, a pénzügyi életben szerzett érdemeiért. Hornig Károly br. (1840-1917), r. kát. püspök, bíboros. Teológiai tanulmá­nyai után, 1862-ben szentelték pappá. 186 és 18 66 között a bécsi Augus- tineumban folytatta tanulmányait. Hazatérve a pesti papneveldében lett tanulmányi felügyelő, 1870-től nyilvá­nos rendes tanár. 1878-ban esztergomi kanonokká és a prímási hivatal igazga­tójává nevezték ki. 1888-ban veszprémi püspök, 1912-ben bíboros lett. 1873-tól 1878-ig a Religió c. egyházi lap szerkesz­tője. Az MTA tagja (1912). 1904. november 21./30. vkm. - Az I. o. vaskor, r. adományozása, a közügyek terén szerzett érdemeiért. Horváth Elemér (1858-?), vállalati igaz­gató. Jogi tanulmányai után a kassai pénzügyi igazgatóságnál gyakornok­ként dolgozott. 1889-ben átvette a mi­nisztérium hitel- és vasúti osztályának vezetését mint miniszteri titkár. 1895-ben kilépett az állami szolgálatból és a Magyar Folyam- és Tengerhajózá­si Rt. igazgatósági tagja, valamint az üz­letvezető igazgatóság elnöke lett. 1904. április ii./7. kerm. - Legfelsőbb elismerés kifejezése, a közgazdaság te­rületén szerzett érdemeiért. Horváth Emil, jogi tanulmányai után (1882) a BM szolgálatába lépett eleinte mint fogalmazó-gyakornok, majd mint fogalmazó és titkár. 1899-ben osztály- tanácsossá nevezték ki. Kidolgozta a Belügyminisztérium szervezeti, ügyvi­teli és ügykezelési szabályzatát. 1904. március 25./1. bűm. - Min.tan. kinevezése. Hűvös József (1848-1914), jogász, közle­kedési szakember. 1875-ben szerzett ügyvédi oklevelet. 1879-től mint a Fő­városi Törvényhatósági Bizottság tag­ja, sokat tett Budapest közlekedésének javításáért és korszerűsítéséért. 1891-ben Balázs Mórral megalakította a Budapesti Villamos Városi Vasutat, melynek 1897 és 1914 között előbb ve­zérigazgatója, majd elnöke. Vezetője volt még Budapesti Földalatti Vasút­nak és a Budapest-Szentlőrinci Helyi­érdekű Vasútnak. 1904. március 13./25. kerm. - Kir. udv. tan. cím adományozása. Institoris Kálmán (1839-1916), polgár- mester. Az ügyvédi szigorlat után szín­padi pályára készült. 1863-ban a kolozs­vári színházhoz szerződött, majd kül­földön vendégszerepeit. Hazatérve Arad vármegye tiszti alügyésze, majd első aljegyzője. 1870-ben tisztségéről le­mondott, hosszabb ideig Németország­ban és Franciaországban tartózkodott. Visszatérése után előbb ügyvédként működött, majd 1872-ben főjegyzőnek, 918

Next

/
Oldalképek
Tartalom