Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
1903. november 23./1. me. - Kinevezése főrendi taggá. Hausleitner Frigyes, pénzügyi szakember (1851-?). 1879-ben lépett az Osztrák-Magyar Bank szolgálatába. 1882- ben a bank brassói fiókintézetének főnökhelyettese majd főnöke lett. 1903. december 13./10. püm. - Kor. arany érdemk. adományozása a közgazdaság területén végzett munkájáért Hauszmann Alajos (1847-1926) építész, műegy. tanár. Építészeti tanulmányokat Budán és Berlinben folytatott. 1872-től a műegyetemen oktatott, és tervezőirodát vezetett. Főbb munkái: a Vár, az Igazságügyi Palota és a Műegyetem épületei. 1904. július 28./1. me. - A Fővárosi Közmunkák Tanácsába tagnak delegálják. 1905. szeptember 13./14. me. - Ferenc József r. nagyker. adományozása a Királyi Palota és az Országház építése során szerzett érdemeiért. Hertelendy Ferenc (1859-1919), ország- gyűlési képviselő. Jogi tanulmányainak befejezése után Zala vármegyei birtokán gazdálkodott. 1884-ben országgyűlési képviselőnek választották. 1903 és 1905 között Zala vármegye főispánja. Később az Osztrák-Magyar Bank főtanácsosa és a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesületének alelnöke. és között temesi főispán. Számos közgazda- sági írása jelent meg, többek között a Borászati Lapok c. szakfolyóiratban 1903. december 13./1. bűm. - Főispáni kinevezése. 1905. október 18./14. bűm. - Főispáni tisztség alóli felmentése. Herzog Péter br. (1838-1914), nagykereskedő. Tanulmányai befejezése után a családi cég alkalmazottja lett. Hamarosan dohányszakértőként szerzett nemzetközi hírnevet. Elnöke lett a Magyar Bank és Kereskedelmi Rt.-nak, a Pesti Victoria Gőzmalomnak és több kereskedelmi vállalatnak, amelyek alapításában is jelentős érdemeket szerzett. Jótékonysági tevékenységéért és a gazdasági élet területén szerzett érdemeiért magyar nemességet (1886), majd magyar bárói címet kapott (1904). 1911-ben főrendiházi taggá nevezték ki. 1903. december 4V4. me. - Bárói cím adományozása, közéleti tevékenységéért Hideghéthy Imre (1860-1920), miniszter. Jogi tanulmányait Bonnban és Lipcsében végezte, majd gazdasági tanulmányokat folytatott. 1888-tól a horvát tartományi gyűlésen képviselő. 1903 és 1906 között Szerém vármegye főispánja. 1916-1917-ben horvát-szlavón-dal- mát miniszter Tisza István kormányában. 1903. augusztus 19./2. hszdm. - Főispáni kinevezése. Hieronymi Károly (1836-1911) mérnök, politikus, miniszter. 1861-ben Mára- maros vármegye főmérnöke. 1867-ben a Közmunka és Közlekedésügyi Minisztérium munkatársa lett. 1874-ben, mint államtitkár folyószabályozási, árvízmentesítési, út- és vasútépítési ügyekkel foglalkozott. 1882-ben az Osztrák-Magyar Államvasutak vezér- igazgatójává nevezték ki. 1875-ben országgyűlési képviselővé választották. 1892 és 1895 között belügyminiszter, jelentős szerepet vállalt az egyházpolitikai törvények létrehozásában. 1903 -1905-ben Tisza István kormányában, majd 1910-től a Khuen- Héderváry kormányban vállalta a kereskedelmi tárca vezetését, egészen haláláig.
