Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - Névtár
édesapjáról, Eötvös Józsefről elnevezett Eötvös-kollégiumot. A gravitáció és a mágnesesség kérdéskörében végzett fontos tudományos munkát. Ma a nevét viseli a budapesti tudományegyetem. 1904. június 14./1. me. - В. t. t. cím adományozása. Erdődy István gr. (1848-1922), földbirtokos. Apjától örökölte a jaskai (Horváto.) uradalmat, melynek alapján a horvát országgyűlés mágnásai közé tartozott. Tagja volt a magyar főrendiháznak is. 1883-ban kamarási méltóságot kapott. 1903. július 22./13. hszdm. - B. 1.1. cím adományozása. Ernuszt József (1862-1916), főispán. Jogi tanulmányait befejezve Vas vármegye szolgálatába lépett mint tiszteletbeli jegyző. Később a tényleges szolgálatból kivált, de szaktudásával jelen volt a vármegye életében. 1904-ben Vas vm. főispánjává nevezték ki. Jelentős tevékenységet fejtett ki kulturális téren, a „Nemzeti Szövetség” elnökeként tevékenykedett. 1904. április 11./2. búm. - Főispáni kinevezése. Erődi (Harrach) Béla (1846-1936), nyelvész. A budapesti egyetemen a keleti (török, perzsa) nyelveket tanulmányozta, majd beutazta Kisázsiát, Egyiptomot. Hazatérve tanári, 1875-ben pedig bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1882-ben lett a fiumei gimnázium igazgatója. 1889-ben a kolozsvári, 1892-ben a budapesti tankerület főigazgatójának nevezték ki. 1905-ben a koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. 1905. február 8./40. vkm. - Koronás arany érd. kér. adományozása. 1905. novemberi 15./19. vkm. - Min. tan. cím adományozása. Exner Kornél (1867-1938), pénzügyi szakember. Több hazai és külföldi egyetemen jogot tanult. Hazatérve állampénzügyi szolgálatba lépett (1891). 1913-ban a Közigazgatási Bíróság ítélőbírájává nevezték ki, majd a Pénzügyminisztérium adminisztratív államtitkára lett. 1889-től a bp.-i egy. magántanára, 1907-től c. rk. tanár. Több évtizeden keresztül tanított a budapesti egyetemen, és számos pénzügyi törvényjavaslat kidolgozásában közreműködött. 1905. február 14./6. püm. - Rendkívüli mm. tan. cím adományozása. Fabinyi Rudolf (1849-1920), kémikus. A tanári és a bölcsészdoktori oklevél megszerzése után két éves németországi tanulmányúton vett részt, majd visszatérve előbb adjunktus, 1878-ban pedig egyetemi magántanár lett a budapesti tudományegyetemen. Még ugyanebben az évben a kolozsvári tudomány- egyetemen a kémia tanszék nyilvános rendes tanárává és az Állami Vegykísérleti Állomás igazgatójává nevezték ki. 1899-1900-ban az egyetem rektora. A Magyar Kémikusok Egyesületének első elnöke. A szerves kémiai kutatásnak egyik hazai úttörője. 1904. október 13./4. fm. - Udv. tan. cím adományozása. Fáik Zsigmond lovag (1831-1913), nyomdász, vállalati igazgató. Közel két évtizedes bécsi nyomdászmúlt után 1866-ban tért haza, s 1868-ban megalapította a Pesti Könyvnyomda Rt-t, ami hamarosan meghatározó szerepet töltött be a magyar nyomdászat piacán. 1878-ban а III. osztályú vaskorona- renddel tünteték ki, ami a lovagi címet
