Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - A kormány lemondása, a Szabadelvű Párt katonai programjának elfogadása

ként jelent meg, nem pedig az új kormány olyan intézkedési terveként, amiből annyit valósít meg, amennyi közös megegyezés alapján lehetséges.

A kilences bizottság elutasító válaszát Lukács László 1903. október 23-án este vitte Bécsbe, és a 24-én a tíz órára szóló kihallgatás előtt, a király személye körüli minisztériumban, Thallóczy Lajossal és a reggeli vonattal érkező Khuen-Héderváry Károllyal tanácskozott. Az audienciáról tizenegy órakor távozó Lukács László az újságírók kérdésére csak annyit válaszolt, hogy az uralkodó tudomásul vette a kilences bizottság határozatát, a kormányfő személyéről nem született döntés, és készenlétben az osztrák fővárosban marad.256 Ezen a napon Ferenc József a magyar kormányválságról még hosszú ideig tárgyalt a magyar és az osztrák miniszterelnökkel, valamint Goluchowski külügyminiszterrel, és a délutáni osztrák minisztertanácsi ülésen is napirendre került a fenti téma. A kiszivárogtatott hírek szerint Lukács Lászlót október 25-én az uralkodó még fogadja, és ezzel a sikertelen közvetítő szerepe véget ér, a továbbiakban csak Tisza István megbízásáról kíván tárgyalni. Ezt az értesülést támasztotta alá, hogy Lukács táviratára Tisza István a késő esti vonattal Bécsbe utazott.

Tisza Istvánt 1903. október 25-én reggel Khuen-Héderváry tájékoztatta arról, hogy Lukács egyeztetésének kudarcából a király azt a következtetést vonta le, mely szerint a parlamenti ellenzék obstrukcióját erőszakos eszközzel kell megtörni, a párton belül pedig Apponyi Albert szerepét a minimálisra kell csökkenteni. Számítani lehetett arra, hogy a király olyan kormányprogrammal kívánja megbízni Tisza Istvánt, amely teljesen figyelmen kívül hagyja a Szabadelvű Párt által kiküldött bizottság véleményét, vagy több ponton is eltér attól. A tíz órakor kezdődő audiencián az uralkodó valóban arra szólította fel Tisza Istvánt, hogy a kilences bizottság program-tervezetének mellőzésével vállalja el az új kormány megalakítását.257 A magyar politikus a kormányalakításra vonatkozó felkérést nem fogadta el, mert biztos volt abban, hogy a párt katonai programja nélkül, az ismert politikai viszonyok között, Budapesten nem lehet parlamenti többséggel rendelkező kabinetet létrehozni. Az uralkodó a történtek ellenére ragaszkodott az elképzeléséhez, ezért a vasárnap ellenére, délután két órára további megbeszélésre hívta össze a magyar politikusokat.

A bécsi közéletben nagy meglepetést váltott ki az a vasárnap délutáni tanácskozás, amelyre az uralkodó Khuen-Héderváry Károlyt, Lukács Lászlót és Tisza Istvánt hívta meg. A közel háromórás megbeszélésen az uralkodót Tisza István tájékoztatta és két társa támogatásával indokolta azokat a módosításokat, amelyeket a megegyezés érdekében a kilences bizottság előterjesztésén a maguk részéről kivitelezhetőnek tartottak. A magyar politikusok szerint számítani lehet arra, hogy a kormányválság mielőbbi megoldásában érdekelt Szabadelvű Párt tagsága, amely a katonai programtervezet feletti végső döntést jogosult kimondani, az összehívandó értekezleten elfogadja a leendő miniszterelnök javaslatát. Az együttes kihallgatás után a király, még az este folyamán, a Hofburgban tartózkodó három közös miniszter - Goluchowski, Pitreich és Burián - véleményét is ki akarta kérni, ezért csupán a másnapi folytatásban állapodtak meg.258 Fe256 Egyetértés, 1903. október 25. Lukács végzett.

257 OSZK Kézirattár Növedéki napló. 1957. 37. sz., gróf Tisza István levele ifj. gróf Andrássy Gyulának, 1903. október.

258 Egyetértés, 1903. október 27. Tisza tervei.

81