Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

1. kötet - Bevezető tanulmány - A. Gróf Khuen-Héderváry Károly kormánya 1903. június 27-1903. november 3. - A kormány lemondása, a Szabadelvű Párt katonai programjának elfogadása

renc József minden hétfő délelőtt általános kihallgatást tartott, ezért a három magyar politikus arra gondolt, hogy a következő együttes kihallgatásukra október 26-án, a délutáni órákban kerül sor.

A magyar miniszterelnök és két társa az audiencia után abban állapodtak meg, hogy újabb felkészítő megbeszélés érdekében, másnap reggel a magyar minisztérium épületében Tisza István keresi fel Khuen-Héderváryt és Lukács Lászlót. A kilenc órai találkozóra (október 26.) Tisza nem érkezett meg, mert nyolc óra tájékán az udvari futár a Sacher Szállodában arról értesítette, hogy az uralkodó kilenc órára várja. A mintegy ötven percig tartó kihallgatás után Tisza István megfogalmazta a sajtónak adandó nyilatkozatát, ezt követően a magyar minisztériumba visszatérve Lukács Lászlóval tanácskozott, és az ott várakozó újságírókat - az elkészített szöveg felolvasásával - az alábbiakról tájékoztatta: „O Felségétől megbízást kaptam kabinet alakításra, oly körülmények között, melyek parancsoló kötelességemmé tették, hogy a koronát és az országot közügye- inknek mai súlyos állapotában ne hagyjam felelős kormány nélkül. Az a program, melyet a függőben lévő katonai kérdések tekintetében a kormány elő fog terjeszthetni: a kilences bizottság eddigi egyhangú megállapodásainak csak aránylag lényegtelen módosításait igényb. Ez irányú kérésemet mielőbb elő fogom a kilences bizottságnak terjeszteni, s egyúttal kérni fogom, hogy a módosításokat az eredeti szöveggel együtt terjessze a pártértekezlet elé. Ekként mindenki hű képet alkothat magának ama módosítások hordereje felől, melyek szükségesek, hogy a Szabadelvű Párt kebeléből kormány alakulhasson, s az ország az anarchiától és a konfliktus veszedelmétől megmentessék. Reményem van rá, hogy az előterjeszthető program megnyugvást fog kelteni az országban, és rá fogja bírni az ellenzéket is arra, hogy további akadályt ne gördítsen a változatlan újonclétszám és a költségvetési felhatalmazás megszavazása elé. Első sorban e cél békés elérésére fogok törekedni, és csak ha az ellenzék magatartása tenné kikerülhetetlen- né a harcot, fognám azt a parlamentarizmus szellemével megegyező alkotmányos fegyverek igénybe vételével megküzdeni.”259 260 A miniszterelnöki program-nyilatkozat után Tisza István Khuen-Héderváryval tárgyalt, és a délután három órakor induló vonattal visszautazott Budapestre, hogy a királlyal kötött megállapodását a Szabadelvű Párt politikusaival is elfogadtassa és a kormány összetételéről egyeztessen.

1903. október 27-én délelőtt tartott ülésén a kilences bizottság arról tárgyalt, hogy el- fogadható-e számukra az a programtervezet, amelynek alapján a király megbízta Tisza Istvánt a kormányalakítással. Az ülésről csak annyi hír szivárgott ki: mivel a bizottság nem jutott egyhangú megállapodásra, ezért úgy döntöttek, hogy jóváhagyásra az eredeti mellett a Tisza István által módosított szöveget is a 28-án tartandó pártértekezlet elé viszik. A Szabadelvű Párt által létrehozott ún. kilences bizottság 1903. október 27-én megtartott ülésén pártja számára az alábbi javaslattal zárta le tevékenységét:200

„Az országgyűlési Szabadelvű Párt folyó évi szeptember hó 28-án tartott értekezletéből egy kilenctagú bizottságot küldött ki oly utasítással, hogy a katonai kérdésekre vonatkozó pártprogram

259 Egyetértés, 1903. október 27. Tisza kormányt alakít.

260 MREZSLT 44/a. f. Gróf Tisza István iratai. 2. cs. 7. t. 62. A Kilences Bizottság javaslata. 1903. október 27. (Október 27-én este, Berzeviczy Albert lakásán, Tisza István a házigazdával, Hieronymi Károllyal és Lukács Lászlóval a kormány programjáról tárgyalt.)

82