Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
fennmaradó követelés 3%-os utólagos kamatozás mellett 50 év alatt törlesztessék. Leírásra javasoltatik mintegy 9800 korona. Aurélháza telepes község gazdasági viszonyai egészben megegyeznek Németszent- mihályéval, és minthogy a telepesek kedvezőtlen anyagi helyzete itt is a gyakran ismétlődött árvíz okozta károkra vezethető vissza, a bizottság a telepes község gazdasági megerősödése és a Kincstár követeléseinek biztosítása szempontjából a javaslatba hozott kedvezmények engedélyezését indokoltnak tartja. A telepes község gazdasági, illetve anyagi helyzetének feltárására a következő számadatok szolgálnak: Aurélháza telepes község magyarszentmártoni magyar és német ajkú róm. kát. vallá- sú egyénekből 1845-ben létesíttetett. A telepítésre felhasználtatott 2148 hold 893 négyszögöl terület, mely 119 család között 5-20 holdig terjedő telepállományokkal osztatott szét. Ezen telepállományból a természetes megoszlás következtében a mai 167 családra átlag csak 81/2 holdat lehet számítani. Ennek holdankénti és évenkénti terhe adó- és közköltségben и К 37 f, váltságannuitási részletben pedig 9 К 28 f, együtt 20 К 65 f. A holdankénti átlagos hozam évi 80-90 koronánál magasabbra nem tehető, ennélfogva az átlagosan egy telepállományt képező terület évi jövedelme a fenti terhek levonása után 504-589 korona. Ezen kedvezőtlen eredmény mellett a telepeseket még régi hátralék címén is 39 122 korona terheli. 36. Gyulafalva Ezen Bács-Bodrog vármegyei telepes községet illetőleg Nagy méltóságod már a folyó évi szeptember hó 2-án kelt 65024. számú nagybecsű átiratával hozzájárulni méltóztatott ahhoz, hogy a telepesekkel az egyéni leszámolások megejtessenek, a tartozások 1903. évi október hó 31-éig megállapíttassanak, és a telepesek kiosztott telepeik után a kiosztás idejétől kezdve - mintegy haszonbér fejében - a vételári tőke 3%-ával terheltessenek meg, mely összegből az időközben teljesített fizetések leszállítása után fennmaradó rész az eredeti vételárhoz számítva 50 év alatt 4%-os utólagos kamatozás mellett törlesztessék. Ugyanezen átiratban azt méltóztatott megjegyezni, hogy a telepesek terhén álló perköltségekből csak az a rész lesz elengedhető, amely a Kincstárnak kész kiadását nem képezte. A bizottság - számolva Gyulafalva község mostoha viszonyaival - a felsorolt kedvezményeket a bajok gyökeres orvoslására elégségeseknek nem találta, és az alábbi számadatokkal feltárandó helyzettel indokolva, azt a módosítást hozta javaslatba, hogy a már engedélyezett kedvezményeken kívül az összes perköltség írassék le, a 4%-ban megállapított kamatláb pedig 3%-ra szállíttassák le. Ezen javaslat szerint leírásra kerülne mintegy 3160 korona. Minthogy Gyulafalva telepes község helyzetén már a múlt évi június hó 9-én kelt 44286. számú átiratomban volt szerencsém Nagy méltóságod előtt részletesen feltárni, a bizottság által ajánlott módosítás indokolására feleslegesnek tartanám idézett átiratomban foglaltakat ez alkalommal megismételni, és mindazokhoz csupán az alábbi számadatokat vagyok bátor Nagyméltóságoddal közölni. 759
