Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

Gyulafalva kincstári telepes község tobaji róm. kát. vallású magyarokból 1883-ban létesült. Az 500 telephelyre felosztott 4633 hold 914 négyszögölnyi területből egy-egy telepállomány 8 holdban állapíttatott meg. Ezen telepállományból ma már csak 7 hold képezi az egy család megélhetését biztosító átlagos telepingatlant, melynek évenkénti és holdankénti terhe adó- és közköltségben 10 К 50 f, vételári részletben pedig 26 К 8o f, együtt 37 К 30 f. Tekintettel a földek jó minőségére, és a Gyulafalván dívó holdankénti átlagos 50-60 korona évi haszonbérösszegre egy hold föld hozama évi 120-140 koronára tehető; ha ebből a fenti terheket levonjuk egy telepállomány átlagos évi hasznaként 518-718 korona mutatkozik. Hogy ily eredmény mellett, mely egy telepes család megélhetésére szükséges összegen is jóval alul marad, a telepesek hátralékos tartozása évről évre szaporodik, és már 1903. év végén 261628 koronát tett ki, nem is lehet csodálkozni.

37. Torontálerzsébetlak

Ezen Torontál megyei kincstári telepes községre vonatkozólag:

a leszámoláskor mutatkozó összes hátralékok teljesen leírandók, kivéve a község mint erkölcsi testületnek közcélokra, valamint kegyadományi célokra külön adásvétei szerződések alapján adott földek után előírt vételár azon részét, mely az 1894. évi V. te. szerint ingyen adományozandó földek vételárán felül van. A telepesek terhén ekként mutatkozó földvételári követelés 3%-os utólagos kamatozás mellett a leszámolástól számítandó 50 év alatt törlesztessék. A leírandó összeg mintegy 467 000 koronát tenne ki.

Minthogy Torontálerzsébetlak kincstári telepes község gazdasági helyzete és anyagi viszonyai a vele határos Felsőmuzslya községével általában azonosak, és miután Felső- muzslya telepes község tárgyalásánál a 2. tétel alatt volt szerencsém felsorolni mindazon körülményeket, melyek ezen községek általános bajainak orvoslásánál figyelembe veendők, fenti javaslat elbírálásánál csak a 2. tétel alatti indokolásra van szerencsém hivatkozni, megjegyezvén, hogy Torontálerzsébetlak község, mint az alábbi számadatok is fogják mutatni, csak némileg van előnyösebb gazdasági helyzetben, és ezen körülmény a bizottság által javaslatba hozott kedvezmények mértékében jut kifejezésre.

Torontálerzsébetlak Torontál vármegye vegyes ajkú róm. kát., ág. helv. és ev. ref. vallású lakosaiból 1887-ben létesült 3080 holdon 308, egyenként 10 holdas telephelyekkel. Ezen telephelyekből ma már egy család megélhetésére átlagban csak 8 V2 hold áll rendelkezésre. Ennek holdankénti és évenkénti terhe adó- és közköltségben 13 К 35 f, vételári részletben pedig 7 К 37 f, együtt 20 К 72 f. Egy holdra eső évenkénti hozam az adott viszonyokhoz képest 80-100 koronával vehető fel, melyből a fenti terhek levonása után holdanként 59-79 korona, és így egy telepállomány után 504-674 korona jut.

38. Bethlenháza

Ezen Krassó-Szörény megyei telepes község csak annyi kedvezményben volna részesítendő, hogy a vételár törlesztésére jelenleg megállapított 5% kamatláb 4%-ra szállíttassék le.

Bethlenháza kincstári telepes község zichyfalvai magyar és német ajkú róm. kát. vallású egyénekből 1882-ben létesíttetett. A telepítésre felhasznált 2080 hold 1355 négyszögöl területből egy telepállomány 8 Yt holddal hasíttatott ki. Egy hold évenkénti és holdankénti terhe adó- és közköltségben 3 К 15 f, váltságannuitási részletben 6 К 57 f, együtt 9 К 72 f. Az átlagos holdankénti és évenkénti hozam az adott viszonyokhoz képest 100-120 koro760