Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
A másik momentum, amit különösen hangsúlyozni kívánok az, hogy nem minden telepest kívánok kedvezményben részesíteni, hanem csak azt, aki jóravaló telepes; azok akik különben is selejtes emberek, s eltávolításuk közérdekből kívánatos, valamint azok, akik képesek lennének fizetni, s csak fizetési készségük hiányzik, semmiféle kedvezményt nem kapnának; nem kapnának továbbá kedvezményt azok sem, akik mint nem földmívelők, a Kincstár engedelme nélkül vétel útján szerezték meg a telephelyet. Ezen különleges kedvezményeket telepközségenként külön-külön részletezve és indokolva, az alábbiakban van szerencsém Nagy méltóságoddal tisztelettel közölni. i. Oszentiván Ezen Torontál vármegyei telepes községre nézve a bizottság javaslata az: hogy a leszámolás alapján megállapítandó összes fennálló hátralék töröltessék, és csak a még nem esedékes váltságtőke-tartozás tartassák fenn, mely 11/2%-kal 100 évi törlesztésre lenne beosztandó. A fizetés kezdetének ideje pedig a Kincstár által saját költségén foganatosítandó vízlevezetés, belvízszabályozás és talajjavítási munkálatok befejezése után állapíttassák meg. A javaslat elfogadása mintegy 143 ezer korona leírását vonná maga után. Ezen tagadhatatlanul nagy kedvezmény indokolása Oszentiván község különleges szerencsétlen gazdasági viszonyaiban keresendő. Ugyanis Oszentiván község határa a legnagyobb részben terméketlen szik, mely csak a vízlevezetési és talajjavítási munkálatok eredményes keresztülvitele után lesz megfelelő okszerű műveléssel annyi- ra-amennyire termékennyé tehető. Ezen csekély értékű, és a telepesek között több dűlőben, legnagyobb részben csekély, 5 holdas részletekben kiosztott földekre nézve már az 1894. évben megejtett leszámolás alkalmával megállapíttatott, hogy a holdankénti váltságár a földek becsértékével arányban nem áll, és hogy a telepesek ezen, a talajvíz által minden évben tönkretett területeken a viselendő aránytalanul nagy terhek mellett nemcsak a váltságot fizetni nem képesek, de a telepállomány az adott szerencsétlen viszonyok között a telepesek fenntartására sem elégséges. Jóllehet a leszámolás alkalmával konstatált ezen lesújtó jelenség következtében a holdankénti váltságár no koronára leszállíttatott, a telepesek a felszaporodott hátralékokkal megküzdeni azután sem tudtak, és ha figyelembe vesszük azt, hogy a telepesek fentebb vázolt, bizonytalan termésű, csekély 5 holdnyi birtokát telepváltság, adó- és közköltség, valamint ármentesítési költség címén holdanként és évenként mintegy 30-40 korona terhek, nem szorul indokolásra azon körülmény, hogy úgy a magán, mint a Kincstárral szemben fennálló tartozásaik évről évre csak szaporodnak. Oszentiván Torontál megyei telepes község 1875. évben szegedi róm. kát. vallású magyarokból létesíttetett. A telepítésre a közterületek és a legelő beszámításával felhasználtatott 1513 hold 325 négyszögöl terület, melyből 5-10 holdas telephelyenkint 99 család részesült. Az eredetileg megállapított telephelyekből a ma Oszentivánon élő 257 családot számítva, egy családra átlag 3 V2 hold föld esik, mely földeknek évenként és holdankénti terhe adó, közköltség és ár mentesítési járulékban 18 korona 87 fillér, váltságtörlesztési részletben 13 korona 52 fillér, vagyis együtt 32 korona 39 fillér. Számba véve az ottani gazdasági viszonyokat, és tekintettel arra, hogy az ószentiváni földek átlagos holdankénti haszonbére 15-20 korona, a holdankénti átlagos hozam 50-60 koronára tehető. Ebből 742
