Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)
2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei
levonva a fenti terheket, az átlagos telepállomány tiszta jövedelme, mely i-i család megélhetésére szolgál, átlagban 61 korona 63 fillér, - egész 96 korona 69 fillérre tehető. Minthogy pedig egy négy tagból álló telepes család élelmezésére évenként csak 500 koronát, ruházatára 100 koronát, igás és haszonállatainak tartására pedig 300 koronát számítva, egy család megélhetésére évenként legalább 900 korona szükséges, minden kétséget kizárólag megállapítható, hogy az ószentiváni telepesek megélhetése a jelenlegi viszonyok között nincs biztosítva. Miután mindezekből arról kellett meggyőződnöm, hogy a telepesek nyomorúságos anyagi helyzetén csak az esetben lehet segíteni, ha őket jelenlegi terheiktől teljesen megszabadítjuk, földjeiket egyfelől a javaslatba hozott vízlevezetési és talajjavítási munkálatokkal művelésre alkalmassá tesszük, és őket gazdálkodásuk vitelében a legmesszebb menő támogatásban részesítjük, a telepesek létfenntartása érdekében a bizottság javaslatát helyesnek tartom, mert kisebb kedvezmény csak a nyomorúság továbbtengődését eredményezné. 2. Felsőmuzslya Ezen Torontál megyei telepközségre nézve: leírandó lenne az összes házépítési költség- térítmény, ármentesítési költségtérítmény és régi haszonbéri tartozás; a fennmaradó és 970 200 koronában megállapított földvétel ár a megejtendő leszámolástól számítandó 50 év alatt i !ú%-os kamatozás mellett legyen törleszthető. Ezen javaslat elfogadásával mintegy 900 000 korona kerülne leírásra. Felsőmuzslya-hozzátelepítés bajai, és illetőleg fejlődésének akadályai az 1890-ben eszközölt telepítés alkalmával elkövetett hibákban gyökereznek. Ugyanis a teljesen vagyontalan és a legselejtesebb elemekből álló telepesek olyan ármentesíttetlen, különféle összetételű, szikes földekre telepíttettek, melyek java része a Tisza-töltés mellett, a községtől 18-22 kilométer távolságra terül el, tehát nemcsak már a természettől mostoha minősége, de a nagy távolság miatt sem alkalmas arra, hogy azon egy község gazdaságilag megerősödhessék. Hozzájárult még ezen körülményhez az is, hogy míg egyfelől a telepesek házaikat uzsorakamatra felvett kölcsönből építették, másfelől az időközben létesített ármentesítés és belvízszabályozás következtében ármentesítési költség viselésére is köteleztettek, és jóllehet még a váltságfizetés ideje el sem következett, már ezen terheiket sem képesek viselni. A telepeseknek ezen szerencsétlen helyzete indította a Kincstárt arra, hogy 1894-ben telepállományaikat 14 kát. holdra kiegészítette, nemkülönben arra is, hogy az általuk a nagybecskereki pénzintézeteknél felvett házépítési összeget egy, a Pesti Hazai Első Takarékpénztártól felvett kölcsönnel kifizette, és a kölcsöntörlesztési részleteket a telepesek terhére előíratta; a már esedékessé vált belvízszabályozás, és ármentesítési járulékokat pedig Nagyméltóságod hozzájárulásával ugyanígy előlegezte, és a telepesek vált- ságtörlesztési járulékaihoz hozzászámította. Mindezen intézkedések azonban a bajokat csak elodázták, de azok gyökeres orvoslását nem eredményezték, mert a tapasztalat, valamint az alábbi számadatok azt igazolják, hogy a telepesek az így 14 holdra kiegészített telepeikből sem képesek megélni, folytonosan helyzetük javításáért könyörögnek, és lényeges segítés nélkül különösen nem fog743