Soós László (szerk.): Magyar Minisztertanácsi jegyzőkönyvek 1867-1918. A Khuen-Héderváry és a Tisza kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei - A Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 56. (Budapest, 2018)

2. kötet - B. Tisza István kormányának jegyzőkönyvei

levonva a fenti terheket, az átlagos telepállomány tiszta jövedelme, mely i-i család meg­élhetésére szolgál, átlagban 61 korona 63 fillér, - egész 96 korona 69 fillérre tehető. Minthogy pedig egy négy tagból álló telepes család élelmezésére évenként csak 500 ko­ronát, ruházatára 100 koronát, igás és haszonállatainak tartására pedig 300 koronát szá­mítva, egy család megélhetésére évenként legalább 900 korona szükséges, minden kétsé­get kizárólag megállapítható, hogy az ószentiváni telepesek megélhetése a jelenlegi vi­szonyok között nincs biztosítva. Miután mindezekből arról kellett meggyőződnöm, hogy a telepesek nyomorúságos anyagi helyzetén csak az esetben lehet segíteni, ha őket jelenlegi terheiktől teljesen meg­szabadítjuk, földjeiket egyfelől a javaslatba hozott vízlevezetési és talajjavítási munkála­tokkal művelésre alkalmassá tesszük, és őket gazdálkodásuk vitelében a legmesszebb menő támogatásban részesítjük, a telepesek létfenntartása érdekében a bizottság javasla­tát helyesnek tartom, mert kisebb kedvezmény csak a nyomorúság továbbtengődését eredményezné. 2. Felsőmuzslya Ezen Torontál megyei telepközségre nézve: leírandó lenne az összes házépítési költség- térítmény, ármentesítési költségtérítmény és régi haszonbéri tartozás; a fennmaradó és 970 200 koronában megállapított földvétel ár a megejtendő leszámolástól számítandó 50 év alatt i !ú%-os kamatozás mellett legyen törleszthető. Ezen javaslat elfogadásával mintegy 900 000 korona kerülne leírásra. Felsőmuzslya-hozzátelepítés bajai, és illetőleg fejlődésének akadályai az 1890-ben esz­közölt telepítés alkalmával elkövetett hibákban gyökereznek. Ugyanis a teljesen va­gyontalan és a legselejtesebb elemekből álló telepesek olyan ármentesíttetlen, különféle összetételű, szikes földekre telepíttettek, melyek java része a Tisza-töltés mellett, a köz­ségtől 18-22 kilométer távolságra terül el, tehát nemcsak már a természettől mostoha minősége, de a nagy távolság miatt sem alkalmas arra, hogy azon egy község gazdasági­lag megerősödhessék. Hozzájárult még ezen körülményhez az is, hogy míg egyfelől a telepesek házaikat uzsorakamatra felvett kölcsönből építették, másfelől az időközben létesített ármentesítés és belvízszabályozás következtében ármentesítési költség viselésére is köteleztettek, és jóllehet még a váltságfizetés ideje el sem következett, már ezen terheiket sem képesek vi­selni. A telepeseknek ezen szerencsétlen helyzete indította a Kincstárt arra, hogy 1894-ben telepállományaikat 14 kát. holdra kiegészítette, nemkülönben arra is, hogy az általuk a nagybecskereki pénzintézeteknél felvett házépítési összeget egy, a Pesti Hazai Első Takarékpénztártól felvett kölcsönnel kifizette, és a kölcsöntörlesztési részleteket a telepesek terhére előíratta; a már esedékessé vált belvízszabályozás, és ármentesítési járu­lékokat pedig Nagyméltóságod hozzájárulásával ugyanígy előlegezte, és a telepesek vált- ságtörlesztési járulékaihoz hozzászámította. Mindezen intézkedések azonban a bajokat csak elodázták, de azok gyökeres orvoslá­sát nem eredményezték, mert a tapasztalat, valamint az alábbi számadatok azt igazolják, hogy a telepesek az így 14 holdra kiegészített telepeikből sem képesek megélni, folyto­nosan helyzetük javításáért könyörögnek, és lényeges segítés nélkül különösen nem fog­743

Next

/
Oldalképek
Tartalom